Menü Bezárás

Allergén-specifikus immunterápia (ASIT)

Az immunterápiáról (allergén-specifikus immunterápia; ASIT)

Mi is az immunterápia tulajdonképpen? 

Az immunterápia a mai napig az egyetlen és ténylegesen hatékony módja a környezeti allergia (kutya atópiamacska atópia) kezelésének. Embereknél már hosszú évek óta sikerrel alkalmazzák, de sokan nem tudják, hogy kutyák és macskák esetében is elérhető ez a terápiás lehetőség.
Míg a legtöbb gyógyszerrel (szteroidok, antihisztaminok, egyéb készítmények) csak az allergiás folyamatok következtében létrejövő tüneteket (bőrgyulladást, viszketést stb.) tudjuk befolyásolni és enyhíteni (ún. “tüneti terápia”), addig az allergén-specifikus immunterápia mindig az adott egyedre szabott, az állatot ténylegesen érzékenyítő allergének hatása ellen, az immunrendszer alkalmazkodóképességét kihasználva biztosít számunkra egy mellékhatásoktól legtöbbször mentes ún. “oki” kezelési lehetőséget.
Furcsának hathat, hogy az állat tüneteiért leginkább felelős anyagokat használjuk fel arra, hogy a bőrreakciókat enyhítsük, de ez az immunológiai módszer mégis úgy tűnik, hogy hatékonyan működik! Sokan “allergia-vakcina” vagy “allergia-injekció” néven is emlegetik, utalva arra, hogy a kiválasztott allergénekhez rendszeres időközönként beadott injekciók formájában szoktatjuk hozzá a szervezetet. 

Ez a kezelési lehetőség a táplálék-allergiával küzdő betegek esetében nem alkalmazható, ezeknél a pácienseknél kizárólag speciális eliminációs diétával, majd a provokációs etetéssel azonosított táplálék-allergének elkerülésével tudjuk a tüneteket enyhíteni vagy megszüntetni.

Hogyan történik az immunterápiás kezelés kisállatoknál?

Az immunterápia elkezdéséhez mindenek előtt azonosítanunk szükséges a kedvencüket leginkább érzékenyítő környezeti allergéneket, melyek legtöbbször különböző pollenek, tárolási-vagy poratkák. Az azonosításhoz “allergiateszteket” alkalmazunk, melyeket vérből (szerológiai teszt) vagy egyfajta bőrteszttel (intradermalis bőrteszt) végzünk el. (Az allergiatesztek tehát nem az allergiás bőrbetegség diagnózisának felállítását célozzák, sokkal inkább egy speciális kezelési lehetőség alapját képezik.)
Az allergiatesztet követően tehát pontosabb képet kapunk az állatot érzékenyítő allergénekről. Az eredményeket összevetjük az adott állat tüneteivel, a bőrtünetek kialakulásának idejével és a fellángolásokkal, hogy a legmegfelelőbb összetevőket választhassuk ki a terápiához.
Az általunk kiválasztott allergénekből egy erre szakosodott, általában külföldi laboratóriumban injekciós oldatot készítenek, melyek tehát így az adott betegre speciálisan jellemző érzékenyítő anyagokat (pollenek, atkák koncentrátumait) fogják tartalmazni. Ezeket az injekciókat használjuk fel arra, hogy kedvencünk immunrendszerét szép lassan, fokozatosan a környezeti allergénekkel szemben ellenállóvá tegyük.
Az eljárás nagyon biztonságos, hiszen kezdetben az allergéneknek csak igen kis mennyiségét adjuk be bőr alá, időt hagyva a szervezetnek hozzászokni azokhoz. Később hétről hétre növeljük azok koncentrációit, míg pár hónap alatt elérünk egy fenntartó adaghoz. A továbbiakban ezt a fenntartó mennyiséget “oltjuk be” bőr alá általában havonta egy alkalommal.
Az immunterápiás kezelés tehát egy rendszeres injekció-beadást igénylő módszer, mely azonban fájdalommentes és esetenként (előzetes alapos gyakorlást követően) a gazdik által otthon is kivitelezhető, megtanulható. Kezdetben hetente 1-2 alkalommal, később 2 és 4 hetente történik a beadás (tehát például egy cukorbeteg állattal -ahol naponta akár kétszeri szúrás szükséges- összehasonlítva ez egy jóval kíméletesebb és kevesebb injekciózást igénylő terápiát jelent).
Ezt a kezelést – a közhiedelemmel ellentétben- szintén legtöbbször egész életen át szükséges folytatni a hatékony atópia-kontroll elérése érdekében.
Fontos kiemelni, hogy az immunterápia nem egy azonnali enyhülést hozó kezelési lehetőség! A hatás elbírálásához, tehát ahhoz, hogy lássuk, milyen javulást érhetünk el vele, legtöbbször egy egész évnek szükséges eltelnie! Itt lényegében egy hosszú távú “befektetésről” van szó az allergia elleni harcban. Legtöbbször egy allergia-szezonban vagy annak végén elkezdett immunterápiával csak a következő évi allergia-szezon idejére tudunk felkészülni, hatékonyabban dolgozni. 

Milyen hatékonysággal működik az immunterápia?

Az immunterápiával az esetek nagy részében igen jó eredményeket érhetünk el. A kutyáknak-macskáknak átlagosan több, mint a fele jelentős javulást mutat a terápiát követő 8-12 hónapban, átlagosan a 25%-nál csökkenthető a szokványos gyógyszerek mennyisége, enyhülnek a tünetek és nagyjából csupán 25% az esélye annak, hogy egyáltalán semmilyen eredményt nem érünk el ezzel a terápiás módszerrel.
Az esetek nagyobb részében az immunterápia támogatásához, a tünetek hatékonyabb csökkentéséhez vagy megszüntetéséhez hosszabb távon is szükséges valamilyen kiegészítő gyógyszeres vagy helyi kezelés, de általában elegendő lesz kevesebb ideig vagy kisebb dózisban használnunk azokat. 

Milyen mellékhatásai lehetnek az immunterápiának?

Az immunterápia az esetek nagy részében semmilyen mellékhatást nem okoz az állatnak. Azonban ritkán előfordulhatnak hirtelen kialakuló túlérzékenységi reakciók, a pofa duzzanata, kiütések, hányás-hasmenéses panaszok vagy akár ájulás is. Emiatt főleg a kezelés megkezdésénél 30-60 perces megfigyelés szükséges az injekció beadást követően (ez emiatt mindig állatorvosi rendelőben történjen!). A későbbiekben, a terápiás koncentráció növekedésével párhuzamosan enyhébb tünetek (vakarózás fokozódása, kedvetlenség, lihegés, nyeldeklés, hangosabb gyomor-bélhangok) is megjelenhetnek. Ezeket mindig jelezni kell a kezelést végző állatorvossal, mert előfordulhat, hogy a terápia módosítására lesz szükség.

Milyen egyéb immunterápiás lehetőségek léteznek?

“Rush” immunterápia (“gyorsított” immunterápia)
Egy immunterápia sikerének elbírálása, hatékonyságának megítélése sokszor 1 évbe is beletelik. Ezért olyan esetekhez, ahol gyors immunválasz elérése lenne a cél (pl. súlyos reakció rovar-vagy kígyócsípésekre), egyes bőrgyógyászok kifejlesztettek egyfajta “gyorsított” kezelési módszert, mely a kezdeti felépítési periódust drasztikusan lerövidíti. A növekvő koncentrációjú allergén-tartalmú injekciókat 30 percenként adják be 6 óra leforgása alatt, ezzel több, 12-15 hetes periódust “spórolnak” meg. Az állata terápia kezdetének idején szigorú kórházi megfigyelés alatt áll, mert a mellékhatások itt hatványozottan előfordulhatnak, a nem kívánt reakciók pedig sokszor azonnali beavatkozást igényelnek. Nálunk ezt a módszert jelenleg nem alkalmazzuk a szélesebb körű vizsgálati eredmények hiányában. 

“Sublingualis” immunterápia (nyelv alá applikálható módszer)
Ez a terápiás lehetőség emberek esetében már bizonyított, állataink esetében a hatékonyságát viszont csak nemrégiben kezdték el vizsgálni. Olyan esetekben, ahol a páciens nem reagál megfelelően a bőr alá beadott “hagyományos” immunterápiára, ez a módszer még jelenthet megoldást (az esetek mintegy felénél, melyek a hagyományos terápiára nem reagáltak, javulást lehetett elérni ezzel a módszerrel). A nyelv alá, a nyálkahártyára juttatjuk ilyenkor naponta egyszer vagy többször az azonos allergén-koncentrációjú készítményt (tehát itt nincs fokozatosság, felépítés). Előnye, hogy nem kell injekciókat beadni, a készítményt ellenben sokkal gyakoribb alkalmazás szükséges és fontos, hogy az oldatot az állat ne nyelje le (tehát nem adható eleségbe keverve, sőt, a beadást követően etetni, itatni sem szabad őket). Az eddigi tanulmányok szerint kisebb arányban alakulnak ki súlyosabb mellékhatások a módszer alkalmazásával, ugyanakkor rutinszerűen egyelőre nem terjedt el az állatorvos-gyógyászatban.