Menü Bezárás

A kutyák atópiás bőrgyulladásáról

A kutyák atópiájáról

Mikor beszélünk allergiáról, mit is nevezünk pontosabban allergiás bőrbetegségnek?

Az allergodermatitisek (vagyis az allergiás bőrbetegségek) valójában egy igen tág fogalom a bőrgyógyászatban. Túlérzékenységi reakciót egy állat szervezetében ugyanis számos tényező kiválthat (környezeti allergének, eleség-komponensek, külső- és / vagy belső paraziták, bőrfelületen lévő gombák, kontakt vegyületek, gyógyszerek stb.), azonban legtöbbször, ha allergiáról beszélünk, az úgynevezett atópiát (egyszerűbben “környezeti allergiát”) értjük alatta.

Mit jelent az atópia tulajdonképpen?

Definíció szerint a kutyák atópiás bőrbetegsége egy genetikailag prediszponált gyulladásos és viszkető allergiás bőrbetegség jellemző klinikai tünetekkel, legtöbbször a környezeti allergénekkel szemben termelődött IgE ellenanyagok termelődésével kísérten. 

Egy komplex betegségről van szó, amit számos külső és belső tényező befolyásol. Mit is jelent ez a definíció kicsit érthetőbben? 

    • “Genetikailag prediszponált betegség”: bizonyos fajták kifejezett hajlamot mutatnak a bőrbetegségre ás az allergiás a hajlamot örökítik is. Magyarországon a leggyakoribb érintett fajták: német juhász, vizsla, cocker spániel, boxer, west highland white terrier, uszkár, tacskó, francia bulldog, amerikai staffordshire terrier, doberman pinscher, puli, pumi. 
    • “Gyulladásos és viszkető bőrbetegség jellemző klinikai tünetekkel”: az atópiás kutyáknál sokszor egyes bőrtünetek és azok helyeződése nagyon jellemző lehet a betegségre. Ilyen tünetek a viszketés, a bőrpír, melyek később a vakarózás miatt súlyosbodhatnak és további bőrtünetek alakulhatnak ki. Leggyakrabban a lábvégek, hasalji-hónalji területek, fülkagylók bőre, pofa (szemek környéke, áll) érintettek. Emiatt atópiás kutyák esetében sokszor láthatunk vakarózást, lábvég-nyalogatást, hempergőzést, fej-vagy fülrázást, dörzsölést, egyes bőrterületek rágcsálását. Egy vagy kétoldali hallójárat gyulladás, erőteljesebb szőrhullás is gyakran kísérője a betegségnek, csakúgy, mint a különböző bakteriális vagy gombás felülfertőződések. Emberekkel szemben kutyáknál ritkábban találkozunk tüsszögéssel, köhögéssel vagy szemgyulladással, habár előfordulhatnak.
    •     

 

 

 

 

 

 

 

A tünetek leggyakrabban 6 hónapos és 3 éves kor között jelennek meg és sokszor szezonálisan, tehát bizonyos hónapokhoz vagy évszakokhoz kötötten találkozhatunk velük. 

Fontos megjegyezni, hogy az eleség kiváltotta túlérzékenységi reakció (egyszerűbben eleségallergia) tünetei az atópiás bőrbetegségtől nem különíthetők el, így az utóbbi években a két fogalom kicsit egybemosódott és a két betegséget átfedésben kezeljük. 

  • “Legtöbbször a környezeti allergénekkel szemben alakul ki”: leggyakrabban a környezetben, levegőben megtalálható pollenek (fű, fa, virágok, gyomok), a lakásban jelenlévő por- és/ vagy tárolási atkák illetve a bolhanyál, melyek túlérzékenységi reakciót váltanak, amint az állat testfelszínével érintkezésbe kerülnek. 
  • “IgE ellenanyagok termelődése kíséri”: az allergének hatására a szervezetben immunológiai reakció alakul ki, melynek eredményeképpen immunglobulinok, ellenanyagok termelődnek (ezt nevezzük IgE-nek= immunglobulin E). Ezeknek a mennyiségét, jelenlétét vérvizsgálattal is igazolni lehet az atópiás állatok esetében, ez szolgáltatja a vérből végezhető allergiateszt alapját. 

Milyen módszerekkel deríthető ki, hogy valóban allergiás-e a kedvencünk?

Sajnos a tudomány mai állása szerint nincs validált (elfogadott) teszt az allergodermatitisek vagy az atópiás bőrbetegség igazolására. A vérből végzett allergiatesztek nem a diagnózis felállítását célozzák és erre nem is javasoltak! Ennek oka, hogy számos egyéb betegség is járhat viszketéssel (külső paraziták, másodlagos bőrfertőzések, bizonyos belgyógyászati megbetegedések, neurológiai betegségek, viselkedészavarok), ezért a diagnózis felállítását minden esetben komoly klinikai nyomozás és vizsgálat kell, hogy megelőzze és az egyéb, fentebb felsorolt viszketést kiváltó kórképek kizárását követően lehet csak erős a gyanúnk, hogy valóban az atópia okozza kedvencük panaszát. Az ún. Favrot-kritériumok használata segíthet a diagnózis megerősítésében. 

Ennél a pontnál javasolhatunk diagnosztikai teszteket a diagnózisunk alátámasztására és egy ún. immunterápiás kezelés indítása céljából. Erre az alábbi módszerek alkalmasak:  

  • Ún. intradermalis bőrteszt (IDT): emberekhez hasonlóan a bőrbe meghatározott környezeti allergének kivonatait fecskendezik és meghatározott időn belül vizsgálják a rájuk adott bőrreakciót. Pozitív válaszreakció esetén a területen a bőr kipirul, megduzzad, viszket, így azonosítják be az érzékenyítő allergéneket. A vizsgálatot van, hogy bódításban végzik egy kisebb bőrfelület leborotválását követően. A tünetek a vizsgálatot követően órákon belül rendeződnek. 
  • Szerológiai vérvizsgálat: a környezeti allergének ellen termelődő IgE ellenanyagokat vizsgálják az állat véréből. Gyorsan kivitelezhető, nem fájdalmas, pár hét alatt megérkezik az eredmény.