Hypothyreosis- Pajzsmirigy alulműködés
Mikor beszélünk pajzsmirigy alulműködésről kisállatokban?
Kutyákban az egyik leggyakoribb hormonális (endokrin) kórkép, melyet a pajzsmirigy hormon (tiroxin, T4) szervezetbeli szintjének csökkenése okoz. Macskáknál meglehetősen ritkán találkozunk a betegséggel (náluk inkább a pajzsmirigy túlműködése okoz tipikusan problémákat).
Az esetek döntő többségében -mintegy 95%-ban- maga a hormont termelő szerv, vagyis a pajzsmirigy károsodása és következményes működészavara okozza a hormonszint csökkenését, ezt nevezzük primer vagy elsődleges hypothyreosisnak. Ennek hátterében legtöbbször valamilyen gyulladásos (limfocitás thyroiditis) folyamat vagy egyfajta mirigy-sorvadás (idiopatikus atrófia) áll. Ritkábban, de előfordulhat veleszületett formában vagy fiatal korban is, esetleg környezeti behatás vagy daganatos folyamatok is szerepet játszhatnak a mirigyszövet károsodásában.
A kisebbik hányadban (kb az esetek 5%-ában) a központi idegrendszerben az agyalapi mirigy szintjén bekövetkezett zavar (legtöbbször daganat vagy valamilyen malformáció) felelős a tünetek kialakulásáért – ezt nevezzük másodlagos vagy secunder hypothyreosisnak. Ilyenkor a hipofízis (agyalapi mirigy) által termelt TSH hormon mennyisége csökken, amely a pajzsmirigy tiroxin termelését befolyásolja. A csökkent TSH szint egy idő után a pajzsmirigy szövetének sorvadásához vezet, így pajzsmirigyhormon sem jut megfelelő mennyiségben a vérkeringésbe és a szervezetbe.
Mikor és mely fajtákban számíthatunk pajzsmirigy alulműködés megjelenésére?
A legtöbb esetben középkorú vagy idősebb kutyák (átlag 7 éves korúak) megbetegedéséről van szó. Nagytestű kutyáknál jóval gyakrabban látjuk, míg kistestűekben relatív ritkán találkozunk vele. Golden retrievereknél és doberman pincserek esetében magasabb az előfordulási gyakoriság.
Milyen tüneteket láthatunk hypothyreosis/ pajzsmirigy alulműködés esetében?
Tekintettel arra, hogy a szervezet egyik legfontosabb anyagcsere hormonjáról van szó, ennek hiánya az egész szervezet, szervrendszerek szintjén fejti ki a hatását. A tünetek sokszor ráutalóak lehetnek és segíthetnek a diagnózis felállításában, de az esetek többségében nem egyértelműek vagy igen lassan alakulnak ki és van, hogy csak egy-egy tünet megjelenését figyelhetjük meg a sok közül.
Viselkedésbeli változások: a kutyák mentális állapota és fizikális aktivitása sokszor érintett, így gyakran látjuk, hogy ezek a kutyák fáradékonyabbak, aluszékonyabbak, tompábbak vagy akár apatikusabbak lesznek, mint korábban. Keresik a melegebb helyeket a lakásban vagy a környezetben, a hideget pedig látványosan kerülhetik. Nagyon jellemző lehet a súlygyarapodás is annak ellenére, hogy az etetési szokásaik vagy a táplálék mennyisége nem változik.
Bőrtünetek: idővel igen jellemző bőrelváltozások jelenhetnek meg és sokszor ez az egyik fő ok, ami miatt a tulajdonosok állatorvoshoz fordulnak. A hypothyreoid kutyák szőrzete megritkul, fénytelenné válik, a vedlés elhúzódhat. Megfigyelhetjük, hogy a korábban lenyírt bőrfelületeken a szőr csak igen lassan vagy egyáltalán nem nő vissza. A szőrhullás leggyakrabban a törzset érinti és szimmetrikus jellegű, alatta a bőr sokszor vastagabban és hűvösebbnek érződhet. A pofa bőrredőinek megvastagodása a kutyáknak egy jellegzetes “tragikus arckifejezést” kölcsönözhet. A bőrelváltozások ebben a stádiumban jellemzően nem viszketőek. Később a bőr felületi védelme meggyengül és másodlagos bőrfertőzések jelenhetnek meg (pyoderma, Malassezia dermatitis), melyek már fokozhatják a viszketés-érzetet. Visszatérő bőrgyulladások, fülgyulladások, lábvég-gyulladások esetében mindenképpen gondolni kell a betegség jelenlétére és kizárására.
Reproduktív rendszerre (szaporodásra) gyakorolt hatás: kanoknál és szukáknál is kihatással lehet a szaporodószervek működésére. Kanoknál csökkenhet a libidó és a sperma minősége, míg nőstény kutyák esetében a ciklus elhúzódhat, a tüzelések között eltelt idő kitolódhat.
Neurológiai tünetek: ritkán előfordulhatnak és van olyan kutya, akinél csak ezek a tünetek jelennek meg és utalnak a kórképre. A központi idegrendszer érintettsége miatt egyensúlyzavar (vestibularis tünetek), facialis bénulás (arc lógása, szemhéj lógása), nyelési rendellenességek vagy akár izomgyengeség is előfordulhatnak. Nagyon ritkán egyfajta kómás állapot (myxödémás kóma) is kialakulhat, amely egy életet veszélyeztető és azonnali hormonpótlást igénylő állapot.
Kardiológiai tünetek: a hormonhiány a szívizomzatra is hatással van, így gyakran tapasztalhatunk bradycardiát (alacsony szívverés számot).
Szemészeti tünetek: a megváltozott zsíranyagcsere következményeképpen lipid molekulák rakódhatnak le a szaruhártya felszínén (cornea lipidosis).
Gyomor-bélrendszeri tünetek: bélsárrekedés vagy hasmenés gyakori tünet lehet, de ritkán a nyelőcső- vagy a vastagbél tágulatával (megaoesophagus illetve megacolon) is találkozhatunk.
Biokémiai eltérések a vérben: gyakran látunk a betegség előrehaladottságával párhuzamosan nem regeneratív vagy vashiányos anaemiát (vérszegénységet). A zsíranyagcsere változása miatt a triglicerid és/ vagy a koleszterinszint megnőhet.
Hogyan diagnosztizálható a pajzsmirigy-alulműködés/ hypothyreosis?
Ugyan a hormonális betegségek között az egyik leggyakoribbnak gondolják, valójában jóval ritkább a valódi pajzsmirigy alulműködés kutyák esetében és a diagnózis felállítása sokszor egyáltalán nem egyszerű feladat egy klinikus állatorvos számára. A pajzsmirigy alulműködést a tiroxin hormon szintjének mérésével tudjuk alátámasztani, melyhez éhgyomri vérvétel szükséges. A hormonszintet ugyanakkor számos dolog befolyásolja: az állat aktuális egészségügyi állapota, stresszhatások, környezeti hatások vagy bizonyos gyógyszerek is csökkentheti a tiroxin hormon szintjét a szervezetben. Komoly gyulladásos folyamatok esetében a tiroxin szint drasztikusan lecsökkenhet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kutya valóban hypothyreoid! A kórképet euthyroid sick szindrómának nevezzük és a gyulladás rendeződésével a pajzsmirigy hormonszint normalizálódása várható. Leggyakrabban ez vezet a sok téves diagnózishoz és felesleges hormonkiegészítéshez.
A biztos diagnózishoz ezért mindig alapos fizikális vizsgálat, a klinikai tünetek, vérvételi eredmények és hormonmérések együttes értékelése szükséges! Amennyiben vérvétellel kórosan alacsony T4 (tiroxin) szintet mérünk, mely jellemzőbben magasabb TSH hormon szinttel párosul, vannak jellemző klinikai tünetek és vér-biokémiai eltérések, a diagnózis viszonylag egyértelműnek mondható. Egyéb esetekben javasolt dinamikus stimulációs tesztet végezni TSH hormonnal (ez általában 2 vérvételt jelent pár óra különbséggel).
Hogyan kezelhető a pajzsmirigy alulműködés/ hypothyreosis?
A betegség diagnózisának felállítását követően levotiroxin hormon kiegészítés szükséges, a betegség prognózisa jónak mondható (tehát kezelhető betegségről van szó). A megfelelő dózis beállítása, a napi adagolás mindig az adott egyedtől függ, a hormonszintet vérvétellel rendszeresen (kezdetben 3-4 hetente, majd pár havonta) ellenőrizni szükséges. A betegek életük végéig kezelésre szorulnak.
A tünetek a kezelést követően lassan rendeződnek, sokszor hónapok szükségesek a látványosabb javuláshoz (például a szőrzet növekedéséhez vagy a testsúly normalizálódásához).