Az allergiákról általában

Az allergiák tulajdonképpen a szervezet által kialakított ún. túlérzékenységi reakciók összefoglaló elnevezései. A kialakulásukért számos ok tehető felelőssé, tehát egy összetett oktanú mechanizmusról és betegségről van szó.

A túlérzékenységi reakciók különböző módokon alakíthatnak ki tüneteket. A folyamatok alapjául viszont minden esetben az ún. allergén szolgál. Ez egy olyan anyag, mely minden állat és ember környezetében előfordulhat, viszont egy egészséges szervezetben semmiféle kóros reakciót nem fog kiváltani. Egy allergiás hajlamú egyedben ezeket az allergéneket az immunrendszer idegen behatolóként azonosítja és különböző mechanizmusokkal (különböző sejtek által termelt anyagokkal, ellenanyagokkal stb.) igyekszik azokat eltávolítani vagy fellépni ellenük, egy túlzó immunválaszt alakul ki. Ezek a mechanizmusok mutatkoznak aztán meg nagyon változatos tünetek formájában, melyeket kedvenceinket észlelhetünk

Állatainknál a leggyakoribb allergének a következők:

Füvek, fák, virágok pollenjei
Tárolási atkák, poratkák
Penészgombák
Bőrfelületen élő élesztőgombák
Eleségben megtalálható fehérjemolekulák
Paraziták termékei (pl. bolhanyál, rovardarabok, rovarok által kibocsátott anyagcseretermékek), csípések során a bőrbe jutó komponensek (pl. darázs-vagy méhcsípés során)
Bőrfelülettel érintkező vegyi anyagok
Szervezetbe jutó kémiai anyagok, gyógyszerek

Leggyakrabban a mindennapokban három fő allergiás kórképről: a környezeti allergiáról (=atópia; a környezetben található allergénekkel szemben), eleségallergiáról (eleségben található allergénekkel szemben) és bolhanyál-allergiáról (bolhanyálra adott túlérzékenységi reakciók esetében) beszélünk kutyák és macskák esetében.

Milyen tünetekkel találkozhatunk leggyakrabban?

Attól függően, hogy milyen allergiás folyamatról van szó, a tünetek változatosan lehetnek. Az esetek nagyobbik részében különböző súlyosságú bőrelváltozásokkal és viszketéssel találkozhatunk, hiszen emberekkel ellentétben az állatainknál a bőrben találhatók nagyobb számban a tünetek kialakításáért felelőssé tehető ún. hízósejtek. Ugyanakkor atópiás betegeknél találkozhatunk kötőhártyagyulladással, orrfolyással, tüsszögéssel, macskáknál az asztmás tünetek hátterében is azonosították. Eleségallergiánál nem ritkák az emésztőszervi tünetek (hányás, hasmenés, szellentés, böfögés, túlzott legelés), míg kontakt allergiáknál (pl. gyógyszeres nyakörv vagy fém etetőtál esetében) a közvetlen érintkezési felület érintettsége.

A túlérzékenységi reakciók közé tartozik a csalánkiütés (urticaria) és a hirtelen kialakuló szöveti duzzanat is (angioedema), ez utóbbi akár életveszélyes állapotot is előidézhet a légutak elzáródásának következtében. Ez legtöbbször bizonyos gyógyszerekre, vakcinákra vagy csípésekre alakul ki és sürgős állatorvosi beavatkozást igényel.

Gyógyítható-e az allergia az állatoknál?

Az allergiás betegek legtöbbször életük végéig szenvednek az allergiák káros hatásaitól, abból maguktól kigyógyulni vagy “kinőni” nem tudnak. Ugyanakkor az allergének tudatos kerülésével, azok könyezetből való eltávolításával lehetséges a folyamatot csillapítani vagy megállítani. Amennyiben a környezetben található, érzékenyítő allergén eltávolítására nincs lehetőségünk (pl. pollenek esetlben), számos gyógyszer és kiegészítő terápiás lehetőség is elérhető, melyekkel a tüneteket enyhíteni tudjuk. Ezeknek a használatáról, a lehetőségekről minden esetben kérje ki állatorvosa tanácsát!

A kutyák atópiás bőrgyulladásáról

A kutyák atópiájáról

Mikor beszélünk allergiáról, mit is nevezünk pontosabban allergiás bőrbetegségnek?

Az allergodermatitisek (vagyis az allergiás bőrbetegségek) valójában egy igen tág fogalom a bőrgyógyászatban. Túlérzékenységi reakciót egy állat szervezetében ugyanis számos tényező kiválthat (környezeti allergének, eleség-komponensek, külső- és / vagy belső paraziták, bőrfelületen lévő gombák, kontakt vegyületek, gyógyszerek stb.), azonban legtöbbször, ha allergiáról beszélünk, az úgynevezett atópiát (egyszerűbben “környezeti allergiát”) értjük alatta.

Mit jelent az atópia tulajdonképpen?

Definíció szerint a kutyák atópiás bőrbetegsége egy genetikailag prediszponált gyulladásos és viszkető allergiás bőrbetegség jellemző klinikai tünetekkel, legtöbbször a környezeti allergénekkel szemben termelődött IgE ellenanyagok termelődésével kísérten.

Egy komplex betegségről van szó, amit számos külső és belső tényező befolyásol. Mit is jelent ez a definíció kicsit érthetőbben?

- “Genetikailag prediszponált betegség”: bizonyos fajták kifejezett hajlamot mutatnak a bőrbetegségre ás az allergiás a hajlamot örökítik is. Magyarországon a leggyakoribb érintett fajták: német juhász, vizsla, cocker spániel, boxer, west highland white terrier, uszkár, tacskó, francia bulldog, amerikai staffordshire terrier, doberman pinscher, puli, pumi.
- “Gyulladásos és viszkető bőrbetegség jellemző klinikai tünetekkel”: az atópiás kutyáknál sokszor egyes bőrtünetek és azok helyeződése nagyon jellemző lehet a betegségre. Ilyen tünetek a viszketés, a bőrpír, melyek később a vakarózás miatt súlyosbodhatnak és további bőrtünetek alakulhatnak ki. Leggyakrabban a lábvégek, hasalji-hónalji területek, fülkagylók bőre, pofa (szemek környéke, áll) érintettek. Emiatt atópiás kutyák esetében sokszor láthatunk vakarózást, lábvég-nyalogatást, hempergőzést, fej-vagy fülrázást, dörzsölést, egyes bőrterületek rágcsálását. Egy vagy kétoldali hallójárat gyulladás, erőteljesebb szőrhullás is gyakran kísérője a betegségnek, csakúgy, mint a különböző bakteriális vagy gombás felülfertőződések. Emberekkel szemben kutyáknál ritkábban találkozunk tüsszögéssel, köhögéssel vagy szemgyulladással, habár előfordulhatnak.

A tünetek leggyakrabban 6 hónapos és 3 éves kor között jelennek meg és sokszor szezonálisan, tehát bizonyos hónapokhoz vagy évszakokhoz kötötten találkozhatunk velük.

Fontos megjegyezni, hogy az eleség kiváltotta túlérzékenységi reakció (egyszerűbben eleségallergia) tünetei az atópiás bőrbetegségtől nem különíthetők el, így az utóbbi években a két fogalom kicsit egybemosódott és a két betegséget átfedésben kezeljük.

“Legtöbbször a környezeti allergénekkel szemben alakul ki”: leggyakrabban a környezetben, levegőben megtalálható pollenek (fű, fa, virágok, gyomok), a lakásban jelenlévő por- és/ vagy tárolási atkák illetve a bolhanyál, melyek túlérzékenységi reakciót váltanak, amint az állat testfelszínével érintkezésbe kerülnek.
“IgE ellenanyagok termelődése kíséri”: az allergének hatására a szervezetben immunológiai reakció alakul ki, melynek eredményeképpen immunglobulinok, ellenanyagok termelődnek (ezt nevezzük IgE-nek= immunglobulin E). Ezeknek a mennyiségét, jelenlétét vérvizsgálattal is igazolni lehet az atópiás állatok esetében, ez szolgáltatja a vérből végezhető allergiateszt alapját.

Milyen módszerekkel deríthető ki, hogy valóban allergiás-e a kedvencünk?

Sajnos a tudomány mai állása szerint nincs validált (elfogadott) teszt az allergodermatitisek vagy az atópiás bőrbetegség igazolására. A vérből végzett allergiatesztek nem a diagnózis felállítását célozzák és erre nem is javasoltak! Ennek oka, hogy számos egyéb betegség is járhat viszketéssel (külső paraziták, másodlagos bőrfertőzések, bizonyos belgyógyászati megbetegedések, neurológiai betegségek, viselkedészavarok), ezért a diagnózis felállítását minden esetben komoly klinikai nyomozás és vizsgálat kell, hogy megelőzze és az egyéb, fentebb felsorolt viszketést kiváltó kórképek kizárását követően lehet csak erős a gyanúnk, hogy valóban az atópia okozza kedvencük panaszát. Az ún. Favrot-kritériumok használata segíthet a diagnózis megerősítésében.

Ennél a pontnál javasolhatunk diagnosztikai teszteket a diagnózisunk alátámasztására és egy ún. immunterápiás kezelés indítása céljából. Erre az alábbi módszerek alkalmasak:

Ún. intradermalis bőrteszt (IDT): emberekhez hasonlóan a bőrbe meghatározott környezeti allergének kivonatait fecskendezik és meghatározott időn belül vizsgálják a rájuk adott bőrreakciót. Pozitív válaszreakció esetén a területen a bőr kipirul, megduzzad, viszket, így azonosítják be az érzékenyítő allergéneket. A vizsgálatot van, hogy bódításban végzik egy kisebb bőrfelület leborotválását követően. A tünetek a vizsgálatot követően órákon belül rendeződnek.
Szerológiai vérvizsgálat: a környezeti allergének ellen termelődő IgE ellenanyagokat vizsgálják az állat véréből. Gyorsan kivitelezhető, nem fájdalmas, pár hét alatt megérkezik az eredmény.

A macskák „atópiás betegségéről”

Macskák atópiájáról (Non Flea Non Food Hypersensitivity Dermatitis)

Az “atópiás dermatitis” (környezeti allergénekre kialakuló túlérzékenységi reakció) macskáknál a bolhanyál-allergia után a második leggyakrabban kialakuló bőrbetegség. Habár sok, a kutyákhoz hasonló mechanizmust láthatunk a betegség kialakulását tekintve (például a környezeti allergének szerepe itt is bizonyított), számos tényezője a folyamatnak még ismeretlen. Míg kutyáknál és embereknél a vérből az ún. IgE (immunglobulin E) ellenanyagtermelés a környezeti allergénekkel szemben legtöbbször kimutatható, macskáknál ez az összefüggés még nem teljesen tisztázott. A genetikai háttér, az öröklődés a generációk között szintén további kutatások témája. Ezek miatt a különbségek miatt a macskák kutyákhoz hasonló bőrbetegségét szerencsésebb “atópia-szerű” vagy bonyolultabban “nem bolha, nem eleség okozta” bőrgyulladásnak nevezni.

Milyen tüneteket láthatunk a macskák atópia-szerű betegségében?

A környezeti allergiák macskák esetében is gyakrabban mutatkoznak meg panaszokban 3 éves kor alatt, de gyakrabban találkozunk náluk későbbi kialakulással is (nem ritkán akár 10 éves kor felett). A vezető tünetek macskák esetében is a vakarózással, viszketéssel vannak összefüggésben, azonban a bőrgyulladás négy fő, ún. “reakciós mintázatban” illetve ezek keverékeiben nyilvánulhat meg ebben az állatfajban. Ezek a speciális fő reakciós mintázatok a következők:

Fej-nyak viszketés: macskák esetében a vakarózás legtöbbször a fejet (pofa, szemek körüli, fülek előtti területek) és a nyaki régiót érintik leginkább. Éles karmaik miatt igen gyorsan súlyos öntraumás sérüléseket, mély sebeket, fekélyes bőrelváltozásokat tudnak okozni maguknak, melyek vérezhetnek, majd később varasodnak
Szimmetrikus, öntraumás alopecia (szőrhiány): a viszketés másik megnyilvánulási formája macskáknál a fokozott nyalakodás, tisztálkodás megjelenése. Ezt sokszor olyannyira titokban végzik, hogy a Tulajdonosoknak ez a tevékenységük fel sem tűnik, csak a napok alatt kialakuló szőrhiányos állapotra figyelnek fel. A macskák érdes nyelvüknek köszönhetően a szőrzetüket szabályosan “leborotválják”, gyakorlatilag képesek teljesen kopaszra nyalni a számukra elérhető testrészeiket. Ez leggyakrabban a hasalj, lágyéki részek, a combok belső felülete, végtagok alsó részei és a háti-faroktő területére irányul, itt láthatjuk leggyakrabban a jól körülhatárolt szőrtelen foltokat, melyen tapintással sokszor egy frissen borotvált területre emlékeztethetnek. Ezekben az esetekben legtöbbször semmilyen gyulladást vagy bőrtünetet a kopaszságon kívül nem látunk.
Miliaris dermatitis: ezt az elnevezést a macskák egy speciális, pörkös bőrgyulladására használjuk. Ezekben az esetekben sok igen apró göb jelenik meg a bőrfelületen, melyek aztán beszáradnak és apró varas felrakódás, pörkök keletkeznek a helyükön. Ezeket a varrokat aztán később le is választhatjuk. Sokszor az elváltozások alig láthatók, csak tapintással érzékelhetők (végighúzva a tenyerünket, a szőrzet alatt érezni lehet a pici sebeket a bőrfelületen). Legtöbbször a háton, a gerincvonal mentén jelentkezik, de a nyakon, fejen, ritkábban egyéb testrészeken is megjelenhet.
Eozinofil granuloma komplex: szintén egy, csak a macskákra jellemző bőrelváltozások összefoglaló elnevezése. Az eozinofil granuloma, indolens fekély és eozinofil plakk alap tulajdonságaikban nagyon hasonlóak, ám klinikai képükben mégis nagyon különböző bőrtüneteket okoznak. Részletesebben itt olvashatnak a kórképről: Eozinofil granuloma komplex.

Fontos kiemelni, hogy ezek a tünetek nem specifikusak a macskák “atópia-szerű” bőrgyulladására, tehát pusztán tünetek alapján ez a betegség (sem) diagnosztizálható! Kutyákhoz képest náluk kevésbé lehet a bőrtünetek alapján a bolhaallergia-eleségallergia-környezeti allergia elkülönítésére hagyatkoznunk. Ezért ezeket az elváltozásokat szerencsésebb ún. “reakciós mintázatoknak” nevezni. Ugyanilyen bőrgyulladásos mintázatok jelenhetenk meg parazitás, bakteriális, vírusos, gombás vagy akár autoimmun bőrbetegségek kapcsán is.

Kutyákhoz hasonlóan macskák esetében is lehet külső hallójáratgyulladás az allergiás tünetek hátterében, így visszatérő fülpanaszok esetén ezt a lehetőséget is érdemes figyelembe venni.

Kutyákhoz képest picit többször láthatunk kötőhártya gyulladást, vízsszerű savós orrfolyást, tüsszögést vagy köhögést az allergiával összefüggésben. Az elmúlt években fény derült arra is, hogy a macskák asztmája összefüggésbe hozható a környezeti allergiával, így a kezelésében ezeket az irányelveket is szem előtt kell tartanunk. Másodlagosan kialakuló bakteriális vagy gombás bőrfertőzések ritkábban, de a macskák bőrét is érinthetik. Ritkábban talppárna-gyulladás (plasmasejtes pododermatitis) vagy fokozott korpázás is előfordulhat.

Hogyan diagnosztizálhatjuk a macskák “atópiás betegségét”?

A diagnózis felállítására, annak megerősítésére jelenleg egyetlen specifikus, környezeti allergiára kifejlesztett teszt sem elérhető. Ezért az atópiát az egyéb, viszketést és hasonló klinikai tüneteket okozó bőrbetegségek kizárásával tudjuk igazolni. Ehhez minden esetben egy alapos kórelőzmény (eddigi tünetek, kezelések, kiegészítő vizsgálatok) felvétele, egy mindenre kiterjedő részletes fizikális vizsgálat és a szükséges diagnosztikai kiegészítő tesztek elvégzése szükséges. Az elérhető allergiatesztek macskáknál körültekintéssel végzendők és nem alkalmasak a diagnózis felállítására! Abban az esetben azonban, amikor kizárással gyaníthatóan atópiás macskával állunk szemben, az allergiatesztekkel azonosított allergéneket később immunterápia céljára felhasználhatjuk.

Kezelhető-e a macskák “atópiás betegsége”?

A környezetben fellelhető és a levegőben keringő allergéneket sajnos csak ritkán van esélyünk elkerülni. Emiatt a viszkető páciens tüneteinek enyhítése mindenképpen elsődleges célunk kell, hogy legyen. Az atópia tényleges kezelése immunterápiával megvalósítható, macskáknál is szép eredményeket érhetünk el ezzel a módszerrel. Gyógyszerek tekintetében általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, kutyák számára elérhető lehetőség cicáinknak is adott, azonban sokszor a dózisok duplájában érünk csak el hasonló eredményeket. A szteroidok mellékhatásai macskáknál sokszor kevésbé szembetűnőek, azonban kutyatársaiknál hajlamosabbak lehetnek a cukorbetegség kialakulására. A biológiai elven működő lokivetmab injekció (Cytopoint injekció) macskáknál nem alkalmazható, ugyanis fajidegen (kutya) ellenanyagot tartalmaz. Beadása életveszélyes állapotot idézhet elő! Helyi kezelések tekintetében is sokszor ütközünk nehézségekbe (macskát fürdetni nem javasolt 🙂 ), a fokozott tisztálkodás, nyalogatás, karmaikkal okozott súlyos fej-nyaki traumák elkerülése érdekében többször kell náluk gallért alkalmaznunk.

Eleségallergia

Tájékoztató az eleségallergiáról és a diagnózis felállításáról

Az eleségallergia a táplálékban található különböző fehérjékre adott túlérzékenységi reakció, ami esetenként bőrtünetekben is megnyilvánulhat. Előfordulhat önmagában vagy környezeti allergiával (ún. atópiával) egyidejűleg is, egymás hatását fokozhatják.

Az eleségallergia tüneteinek megjelenésére leggyakrabban 1-3 éves kor között számíthatunk, de találkozhatunk vele már igen korán, akár 5 hónapos, vagy épp idősebb, akár 8-10 éves korú állatban is. Fontos megjegyezni, hogy a kialakulásában nem feltétlenül játszik szerepet a táp vagy eleség hirtelen cseréje (bár kétségkívül figyelemfelkeltő lehet), korábban hosszasan etetett eleségre is kialakulhat túlérzékenységi reakció.

Az eleségallergia tünetei változatosak lehetnek és sokszor a környezeti allergiától vagy egyéb túlérzékenységi reakciótól a bőrelváltozások alapján nem különíthetők el. Jellemző bőrtünetek lehetnek: viszketés, bőrpír, egy-vagy kétoldali fülgyulladás, másodlagos bőrfertőzések, a fenék környékének dörzsölése (szánkázás), lábrágcsálás-nyalogatás, bőrkiütések (kisebb göböcskék vagy akár csalánkiütés is). Az esetek egy részében emésztőszervi tünetek is társulhatnak a bőrproblémákhoz: gyakori szellentés, hasmenés, hányás, véres vagy nyálkás bélsár ürítése, kellemetlen szájszag, gyakori böfögés.

Az eleségallergia diagnosztizálására és megerősítésére jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható állatorvosi tesztek. Szerológiai vérvizsgálat létezik ugyan eleség-allergének “megállapítására” is, de a pozitivitás mértéke legtöbbször nem egyezik a tényleges túlérzékenységgel. Ezért a diéta megválasztásában legtöbbször nem nyújt elegendő és megbízható segítséget. A jelenleg elfogadott egyetlen módszer a diagnosztizálására az ún. eliminációs/ megvonásos diéta szakszerű kivitelezése.

Az eliminációs diéta lényege, hogy állatgyógyászatilag megbízható, állatorvos által javasolt eleséggel etessük kizárólagosan, 8-12 hétig kedvencünket.

Az eliminációs diétáról részletesebben itt olvashatnak: Eliminációs diéta

A bőrtünetek kezelése a diéta időtartama alatt: természetesen a tüneteket mutató, viszkető kutyát vagy macskát legtöbbször kezelni szükséges, főleg a diéta megkezdésének első pár hetében. (az allergének ürülése több hetet is igénybe vehet, amíg javulást tapasztalunk!). Az állatorvos a kórelőzményre, az állat általános állapotára és leleteire támaszkodva dönti el, hogy az adott egyednek melyik a legbiztonságosabb és leghatékonyabb kezelés ebben az időszakban.

Bolhanyál-allergia és bolhásság

Bolhanyál-allergia kutyákban és macskákban

Kifejlett bolha (Ctenocephalides felis) mikroszkópos képe

Számos külső parazita okozhat fertőzést és viszketegséget, bőrbetegséget kisállatainkon, de ezek közül a leggyakrabban a bolhássággal találkozhatunk.

Önmagában a bolhásság is egy viszketést kiváltó tényező, hiszen a bolhacsípések is kellemetlenek egy állat vagy akár az emberek számára. Ezen kívül azonban a bolha nyálában megtalálható bizonyos fehérjéket egyes egyedek allergénként, egyfajta idegen anyagként azonosítják és túlérzékenységi immunreakciót alakíthatnak ki a jelenlétére, ez felelős a súlyosabb bőrelváltozások kialakulásáért. Tehát magát a bolhanyál-allergiát és a vele járó kellemetlen tüneteket akár egyetlen bolha csípése is kiválthatja!

Mikor számíthatunk arra, hogy bolhás lesz a kedvencünk?

Maguk a bolhák (Ctenocephalides felis vagy canis) a magyarországi klímaviszonyok között egész évben fertőzhetik kedvenceinket. A téli hideg idő vagy a nagy nyári meleg sem szab gátat legtöbbször a szaporodásuknak. Szabadban élő, kijáró, kerti kutyák és macskák kifejezetten veszélyeztetettek, de a lakásba észrevétlenül behurcolt bolhák is vidáman tovább szaporodhatnak és fenntarthatják a fertőzési láncot. Ha úgy vesszük, a leggondosabb tartás mellett is előfordulhatnak! Ezen kívül az együtt tartott állatoknál, nagyobb kutya-vagy macskaközösségekben a bolhásság kifejezetten gyorsan terjedhet, de akár egy séta, kozmetika vagy állatorvosi vizit is lehet a forrás.

Az emberek is elkaphatják a bolhásságot?

A legtöbb kifejlett bolha szeret élete végéig egyazon gazdán élősködni, így annak a valószínűsége, hogy tartósan az emberi testen tartózkodjanak, nem várható. Ugyanakkor nagyobb bolhaterheltésg, a környezetben nagy mennyiségben jelenlévő bolhapopuláció, az állattal való szoros kontaktus (egy ágyban alvás pl.) következtében az embert is megcsíphetik. Ilyenkor apró kipirult göböcskék alakulhatnak ki a bőrfelszínen, melyek viszkethetnek.

Hogyan diagnosztizálható a bolhásság illetve a bolhanyál-allergia?

Súlyos fertőzés esetén látunk csak kifejlett bolhákat a szőrzetben

Egyszerű lenne azt mondanunk, hogy amikor bolhát látunk egy állaton, akkor diagnosztizálható is a betegség. Ez azonban a valóságban nem így van, hiszen a bolhák csípésükkel, táplálkozásukkal irritálják az állat bőrét, így kedvenceink a létező összes módon megpróbálják ezeket a zavaró parazitákat a bőrfelületről eltávolítani. A viszkető területeket emiatt intenzíven vakarják, harapdálják, nyalják, rágják, hempergőznek, dörzsölik azt. Ezáltal a kifejlett egyedek egy részét sikerrel el is tüntetik a szemünk elől és a felületről. A bolhanyál-allergiás betegeknél pedig akár egyetlen bolha jelenléte is képes tüneteket kiváltani. Tehát az esetek nagy részében a legalaposabb vizsgálódással sem fogunk bolhát találni a szőrzetben, így erre hagyatkoznunk semmiképpen nem szabad!

Amikor mégis nyakon csípünk egy vagy több kifejlett egyedet, az már súlyosabb környezeti terheltségre, súlyosabb bolhafertőzésre utal. A környezetben élő petéket, lárvákat, bábokat szabad szemmel szintén legtöbbször nem veszik észre a Tulajdonosok. Bolhásság gyanúja esetén tehát minden esetben javasolni fogjuk az együtt tartott állatok és a környezet egyidejű, parazita ellenes kezelését.

Van a kezünkben azonban egy frappáns azonosítási lehetőség, mellyel a bőrgyógyászati vizsgálat során gyakorta élünk. Ennek alapja, hogy a kifejlett bolhák a szívott vért nem tudják tökéletesen megemészteni, ezáltal a vér egy része így az ürülékükben is megjelenik. A bolhák ürülékét egy sűrű fogazatú kefével könnyedén kifésülhetjük a szőrzetből, egy nedves fehér vatta-vagy papírzsebkendőn pedig a vér kioldódása jellegzetes rozsdavörös elszíneződést okoz. Amennyiben ilyet látunk, biztosra vehető, hogy az adott állaton kifejlett bolhák élősködnek.

Milyen tüneteket okoz a bolhásság és a bolhanyál-allergia?

A legszembetűnőbb tünet a viszketegség kialakulása: ezt az állatok vakarózással, nyalakodással, rágcsálással, dörzsöléssel, hempergőzéssel jelezhetik. Ezek a folyamatok a bőr sérüléseihez és ezáltal könnyedén bakteriális és akár gombás fertőzéseknek is teret engedhetnek, melyek aztán a tünetek további súlyosbodásához vezethetnek.

Kutyáknál legtöbbször a farok-faroktő-gát területe, hát felső-hátsó része, horpaszok és a mellkasi régiók érintettek a legsúlyosabb bőrgyulladásos jelekkel: a vakarózás miatt sebek, göbök, pörkök jelenhetnek meg, később a gyulladás-nyalogatás, traumás behatások miatt nedvedző bőrgyulladás, szőrhiány is kialakulhat. Bolhaallergia esetében ezek a tünetek pár óra leforgása alatt is kialakulhatnak! A faroktő, horpasz, pofa területén megjelenő hot-spot (traumás nedvedző dermatitis) hátterében is sokszor a bolhanyál-allergia áll. A fertőzés és a bőrelváltozások bármely kutyafajtánál megjelenhetnek bármely életkorban.

Macskák esetében a bolhanyál-allergia a leggyakoribb túlérzékenységi reakció, sokkal gyakoribb, mint kutyákban. Változatos tünetekre számíthatunk náluk is: tipikusabban bolhásság kapcsán legtöbbször “miliaris dermatitis”-szel találkozhatunk, amikor rengeteg apró kis göb, pörk jelenik meg a bőrfelületükön, melyeket főleg a háti szakaszon, a gerinc mentén tapinthatunk ki.

Az erős vakarózás főleg a fejet és nyakat érinti, karmaikkal sokszor súlyos, mély bőrsérüléseket is okozhatnak magukon. Érdes nyelvükkel való tisztálkodással, nyalakodással szabályos szőrhiányos felületeket képesek létrehozni főleg a hasaljon, háti szakaszon vagy a lábaikon.

Az eosinophil granuloma komplex bolhaallergia esetében is gyakori bőr-reakciós mintázat lehet, leggyakrabban az indolens fekély megjelenését írták le a fertőzéssel kapcsolatosan. Másodlagos bőrfertőzések később itt is kialakulhatnak és komplikálhatják a klinikai képet.

Hogyan kezelhető a bolhásság/ bolhanyál-allergia?

A kezelést megfelelő ektoparazitikumok (bolhairtó készítmények) használatával végezzük. A fürdetés, samponozás a fertőzést nem képes megszüntetni, a megfelelő bolhaölő készítmény használata ezekben az esetekben elengedhetetlen a gyógyuláshoz! Ezek a termékek elérhetőek cseppek (ún. spot-on készítmények), tabletták vagy állatgyógyászatilag igazoltan hatékony, patikában vagy állatorvosnál beszerezhető gyógyszeres nyakörvek formájában. Figyeljünk rá, hogy egyes, a kutyák számára elérhető cseppes készítmények macskákra kifejezetten mérgezőek és életveszélyesek lehetnek, kerüljük az ezekkel való kontaktus lehetőségét is a cicáknál! Az egyéb riasztó vagy természetes hatóanyag-alapú szerek a parazitás fertőzéseket nem képesek megszüntetni, használatuk ezért nem javasolt! Az ajánlott termékekkel, azok hatóidejével, a kezelés menetével kapcsolatban mindig egyeztessen állatorvosával!

Sokszor megfeledkeznek róla, hogy a bolhásság bizony fertőző betegség. Egyes állatok nem feltétlenül mutatnak tüneteket, de hordozhatják a kórokozókat. Emiatt kiemelten fontos minden együtt tartott, egymással érintkezésbe kerülő állat egyidejű kezelése! Csak az érintett kedvenc bolhairtása a fertőzési láncot nem tudja megszakítani és a tünetek visszatérnek idővel, a környezetben lévő bolhaterheltésg pedig sajnos tovább nőhet.

A bolhák a galandférgek terjesztésében is szerepet játszanak

A bolhák emellett terjeszthetnek egyéb betegségeket is, többet között a galandférgességet is. A kifejlett bolhák bélcsatornájában fejlődő apró lárvák a paraziták lenyelésével kedvenceink bélcsatornájába kerülnek, ahol kifejlett bélférgekké alakulnak. Ez az oka, hogy amikor a bolhásság felmerül, minden együtt tartott állatot széles spektrumú, galandférgekre is hatékony féreghajtó készítménnyel is kezelünk.

Az állatok bolhairtásán túl legalább akkora hangsúlyt kell helyezni a környezet fertőtlenítésére és tisztítására is: rendszeres porszívózás, felmosás, fekhelyek magas hőfokon való mosása vagy akár cseréje, súlyos fertőzés esetén a környezet vegyszeres kezelése lehet a megoldás.

Bolhaallergia esetén a bőrtüneteket tünetileg viszketéscsillapító gyógyszeres készítményekkel (antihisztaminok, szteroidok, oclacitinib, Cytopoint injekció) csillapítjuk, amíg a kiváltó okot, ezesetben a bolhásságot nem sikerül megszüntetnünk. Bakteriális vagy gombás következményes bőrfertőzések esetében esetenként antibiotikumot vagy gyógysamponos fürdetést, speciális gyógyszereses krémeket, kenőcsöket javasolhatunk. A bolhanyál-allergia kezelésére immunterápia is elérhető, de egyszerűbb a folyamatos bolha-kontroll megvalósítása.

Az allergiás bőrbetegségek kezelése

Az allergiás bőrbetegek kezelése

Az allergia/ atópia az egyik leggyakoribb viszketést okozó kórkép kutyák és macskák esetében, ezért a kezelésére mostanra számos gyógyszer és helyileg alkalmazható készítmény áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy az allergia (atópia elsősorban) egy komplex, számos tényező által befolyásolt bőrbetegség, nincs két pont ugyanolyan tüneteket mutató állat, ennélfogva nincs két teljesen egyformán kezelhető beteg sem.

Az allergiás bőrbetegek kezelésével kapcsolatban az alábbiakkal minden Gazdinak szükséges tisztában lenni:

az allergiás bőrbeteg állatot szinte kivétel nélkül életük végéig szükséges kezelni!
az atópia/ allergia sajnos nem gyógyítható, de megfelelő kombinációs terápiával szinten tartható betegség
minden esetet egyedileg, az adott páciens tüneteihez és előzményeihez igazítva kezelünk, nincs egy biztos “recept”, ami minden állatnál azonos módon működik. Ezért a legtöbb esetben hosszú hónapok vagy évek szükségesek egy sikeres, az adott betegre tervezett terápia kialakításához, felkutatásához és felépítéséhez.
legtöbbször kombinációs kezelésre van szükség a betegeknél: ez a helyi kezelések (samponos kezelések, krémek, kenőcsök, spray-k) és szájon át alkalmazott kiegészítő készítmények, gyulladáscsökkentő-viszketéscsillapító termékek együttes, változatos használatát jelenti az adott állat tüneteihez igazítva
minden terápiát a Tulajdonossal szorosan együttműködve, a Tulajdonos lehetőségeihez mérten szükséges alakítanunk
a sikeres kezeléshez elengedhetetlen a rendszeres kommunikáció, a bizalom kiépülése az állatorvos és a Tulajdonos és az állatot kezelő állatorvosok között. A kezelés során előfordulhatnak új tünetek, fellángolások, átmeneti visszaesések, melyeket közös munkával tudunk csak megfelelően szinten tartani.
az allergiás bőrbetegeknél a cél a fentiek értelmében egy élhető életminőség biztosítása a célunk, mely legtöbbször nem jelent 100%-os javulást! Minden esetben egyensúlyban szükséges tartani a tüneteket- az életminőséget- a lehetséges gyógyszer-mellékhatásokat- az anyagi és kezelési lehetőségeket, kilátásokat, mely időszakonként a terápia módosításával járhat.

Azonban egy allergiás hajlamú állat sikeres terápiájához nem szabad figyelmen kívül hagyni az alábbi fontos kiegészítő kezeléseket, teendőket sem:

Folyamatos külső parazita elleni védelem: a bolhanyál-allergia az egyik vezető allergiás panasz Magyarországon, akár egy bolhacsípés is képes kiváltani súlyos tüneteket. Emiatt hazánkban, a tartási és klímaviszonyokhoz alkalmazkodva egész éves megelőző védekezés javasolt a külső élősködők ellen! Több állat együtt tartása esetén kiemelten fontos minden állat egyidejűleg történő kezelése! Javasolt termékek: spot on készítmények megfelelő időközzel alkalmazva, bolha-kullancs- ellen hatékony tabletták (ezek atkák esetében is hatékonyak!), megbízható állatorvosi nyakörvek
Folyamatos belső parazita elleni védelem: rendszeres féreghajtás széles spektrumú féreghajtó készítményekkel. Hazánkban a szúnyog terjesztette szív- és bőrférgesség is egyre nagyobb arányban terjed, emiatt negatív szűrővizsgálatot követően ezek ellen is havonta megelőző kezelés javasolt!
Másodlagosan kialakuló bőrfertőzések kezelése: allergiás állatoknál a bőrben élő baktériumok és élesztőgombák gyakran túlszaporodnak és súlyosabb bőrtüneteket okozhatnak. Rendszeres gyógysamponos fürdetés, helyi antiszeptikus készítmények rendszeres használata, szükség szerint az állatorvos döntése alapján antibiotikum vagy gomba-ellenes terápia is javasolt lehet.
Fülgyulladások kezelése, fülpanaszok szinten tartása: állatorvosi vizsgálatot követően javasolhatnak fülmosó folyadékokat, szükség szerint kombinált fülcseppeket
Eleségallergia kizárása, az eleség szerepe: a legtöbb atópiás állat egyes, a táplálékban található fehérje összetevőkre is érzékeny lehet. Emiatt ezeknél az állatoknál a megfelelő táppal vagy eleséggel való táplálás kiemelten fontos! A javasolt eledelekről és azok etetésével kapcsolatos információkról az “Eleségallergia” menüpont alatt tájékozódhatnak.
Rendszeres belgyógyászati szűrővizsgálatok: a legtöbb allergiás bőrbeteg állapotára hatással lehetnek belgyógyászati betegségek is, ezért rendszeres vér-vizeletvizsgálat, hasi ultrahang-vizsgálat javasolt.
Rendszeres bőrgyógyászati kontroll vizsgálatok: egy allergiás bőrbeteg kezelése mindig egyedileg történik, nincs rá egy minden esetben és minden állatnál működő “tuti” recept. Ezért az állatorvos és a Tulajdonos közti bizalom, rendszeres kommunikáció és közös munka elengedhetetlen egy sikeres terápiához.

Milyen gyógyszerek állnak rendelkezésre az allergiás bőrbeteg kedvencünk kezelésére?

Az allergiás bőrbeteg állat kezelésére szerencsére az utóbbi időben egyre több hatékony és kevesebb mellékhatással járó gyógyszer áll rendelkezésre. A megfelelő kezelést ugyanakkor mindig a tulajdonos lehetőségeihez és az állat egészségi állapotához igyekszünk igazítani, sokszor akár kombinációban alkalmazva ezeket.

Szteroidos gyulladáscsökkentő kezelés (prednisolon): a legolcsóbb és máig egyelőre a leghatékonyabb kezelési lehetőség. Sokan olvasnak a mellékhatásairól, ezért az ezzel való kezelést mindig gondos mérlegelés és vizsgálatok előzik meg. Megfelelő kontrollokkal és gazdi-állatorvos kommunikációval akár nagyon kicsi dózis is elegendő lehet a betegség szinten tartásához.
Antihisztaminok: önmagában enyhébb tünetek esetében javasoljuk, de a többi gyógyszerrel együtt adva azok adagját csökkenteni tudjuk velük. Több típusa is van, mellékhatásuk csak nagyon kevés, olcsók is, ezért érdemes megpróbálkozni akár kiegészítő kezelésként is velük.
Ciklosporin: immunrendszert befolyásoló, folyadék formában kapható készítmény (ún. kalcineurin-inhibitor). A szteroidokhoz képest drágább, de kevesebb mellékhatással bír. Rendszerint hosszabb idő (4-8 hét) kell a megfelelő hatás kialakulásához. Ezért a fenntartó, hosszú távú kezeléshez alkalmazzuk legtöbbször. Rendszeres ellenőrző laboratóriumi vizsgálatokat pár havonta javasolunk végeztetni emellett a gyógyszer mellett is.
Oclacitinib (Apoquel): egy speciális, nemrégiben felfedezett áttörő gyulladáscsökkentő gyógyszer, amely nagyon gyorsan képes a viszketést minimálisra csökkenteni vagy megszüntetni, mellékhatása ellenben jóval kevesebb. Hátránya, hogy drága (főleg nagyobb testű kutyáknak) és naponta egyszer vagy kétszer szükséges adagolni, hogy hatékony legyen. Rendszeres alkalamzás mellett időszakonkénti kontroll laboratóriumi vizsgálatok mindenképpen javasoltak.
Ún. deszenzibilizálás, immun-terápia: a vértesztből vagy a bőrtesztből meghatározott, az állatot érzékenyítő allergéneket kicsi mennyiségben és fokozatosan visszajuttatjuk a kedvencük szervezetébe injekciók formájában. Ennek a célja, hogy az atópiás kutya/ macska fokozatosan “hozzászokjon” az adott allergénekhez (pollenekhez, tárolási atkákhoz stb.) és később ezek ne váltsanak ki túlérzékenységi reakciót. Jelenleg ez az egyetlen tényleges kezelési lehetősége létezik az atópiának, a sikere akár 50-70%-os is lehet! Ez azt jelenti, hogy az esetek több, mint felében egy mellékhatásmentes módszerrel javíthatunk az allergia kiváltotta kellemetlen tüneteken, kisebb részben meg is gyógyíthatjuk azt! A kezdeti költségek ugyan magasabbak, de nem méretfüggőek (tehát nagyobb kutyáknál is ugyanannyiba kerül!). Hátránya, hogy kezdetben gyakrabban, majd később ritkábban, de legtöbbször életük végéig injekciózni-kezelni kell a pácienseket.
Interferon kezelés: szintén egyfajta immun-terápiának felfogható kezelési módszer. Sikeressége és hatása vitatott, de biztonságos, mellékhatás-mentes lehetőséget biztosíthat. Hátránya, hogy költséges és időszakosan injekciózni szükséges az állatot.
Cytopoint (lokivetmab) injekció (KUTYA CSAK!): a kutyák részére nemrégiben kifejleszett, ún. lokivetmab hatóanyagot tartalmazó, kifejezetten a viszketés ellen irányuló injekciós készítmény. Egyetlen injekció hatása 4 hétig tart átlagosan. Nagy előnye, hogy mellékhatása nagyon kevés van, használata nem igényel feltétlenül rendszeres laborkontrollt. Költségesebb, ugyanakkor nagyon biztonságos terápiás módszer az atópiás bőrbetegség kezelésében.
Kiegészítő kezelések:
- samponos fürdetés (antiszeptikus gyógysamponok, hypoallergén samponok, hidratáló samponok)
- spray-k, emulziók, habok, krémek, kenőcsök, oldatok
- bőrtápláló vitaminok (omega 3-6 készítmények, A-E-vitaminok, egyéb antioxidánsok)
- bőrtápláló spot on (“nyak bőrére cseppenthető”) készítmények: hetente bőrre cseppentve fejtik ki a bőrtápláló hatásukat
- hypoallergén/ bőrtápláló eleségek (az eleség okozta túlérzékenység és az atópia sokszor egybemosódik, a tünetek alapján a kettőt elkülöbíteni nem lehet. Emiatt speciális bőrtápláló vagy hypollargén diéták támogathatják a terápiát)
- folyamatos bolha-és külső élősködő irtás (cseppek, tabletták, nyakörvek)
- antibiotikum terápia, gomba ellenes terápia: esetenként, szigorúan indokolt esetben a másodlagos bőrfertőzések kezeléséhez alkalmazzuk ezeket
- védőgallér, egyéb védőfelszerelések használata: bizonyos helyzetekben, egyes területek kezeléséhez a használatuk elengedhetetlen

Eliminációs („hypoallergén”) diéta

Az eliminációs diéta lényege, hogy állatgyógyászatilag megbízható, állatorvos által javasolt eleséggel etessük kizárólagosan, 8-12 hétig kedvencünket.

Melyek ezek a megbízható tápok vagy eleségek?

A megbízható tápok: külön gyártósoron, speciális eljárásokkal készülnek, hogy minimális legyen az allergizáló fehérjékkel való kontamináció. Ennek az eljárásnak és odafigyelésnek, ezáltal megbízhatóságnak a díját kell megfizetni a táp megvásárlásakor. Ezek a tápok teljes értékűek, tehát tökéletesen alkalmasak hosszútávú etetésre!
Figyelem! A kereskedelmi forgalomban kapható, “hypoallergénnek” nevezett tápok ezeken az eljárásokon legtöbbször nem esnek át, egyéb fehérjeforrásokkal szennyezettek lehetnek és nincsen rajtuk minden fehérje-összetevő feltétlenül feltüntetve. Ezáltal eliminációs diétára ezeket alkalmazni nem ajánlott.
Állatorvosok által elfogadott, eliminációs diétában alkalmazható tápok: Royal canin Anallergenic (hidrolizált), Royal Canin Hypoallergenic (hidrolizált), Hill’s z/d (hidrolizált- konzerves változata is elérhető), Virbac Hypoallergén (halas alapú hidrolizált), Trovet (új fehérjét tartalmazó) tápok (lovas, nyulas, bárányos, rovaros, növényi fehérjés, struccos, fürjes- konzerves változatuk is elérhető)
Esetleg: Eukanuba Dermatosis, Royal Canin Sensitivity Controll, Calibra Hypoallergenic, Farmina Vet Life UltraHypo, Purina Veterinary Diet HA Hypoallergenic
- Hidrolizált tápok: az alap fehérje (legtöbbször csirke, hal vagy szója alapú) annyira apró molekulákra tördelt, amely már nem vált ki a szervezetben allergiás reakciót, mert a szervezet ezt az aprócska fehérjerészt nem ismeri fel allergizáló fehérjeforrásként. Első választásként emiatt legtöbbször ezeket javasoljuk.
- Ún. “Új fehérjét tartalmazó tápok”: az állatorvossal közösen kell kiválasztani azt a fehérje-alapanyagot, amellyel az állat korábban még nem találkozhatott. Ezért ezekben a tápokban ritkább fehérjeforrásokkal találkozhatunk, mint pl. ló, bárány, nyúl vagy akár strucc. Olyan kutyáknak vagy macskáknak javasolt, akiknél kevés etxtra ízesítésű tápot próbáltak korábban.
- A tápváltásokat célszerű mindig fokozatosan, átmenettel bevezetni, a táptartó dobozt alaposan elmosni vagy lecserélni, hogy ne maradjon benne szennyező fehérje a korábbi tápból. A mérőpoharat szintén cseréljük le. Az etetőtálat alaposan fertőtlenítsük vagy cseréljük le.
Főzött, házilag készített diéta: egy kizárólagos, korábban még nem etetett fehérjeforrás (javasolt: lóhús, szarvashús, vadhús, nyúlhús, esetleg kacsa- egyet kiválasztva) és kutyáknál plusz egy szénhidrátforrás (pl. édesburgonya, sütőtök, paszternák) kizárólagos etetése FŐZVE (nem nyersen!) a diéta időtartamában. Macskának nem szükséges plusz szénhidrátforrás. A főzéshez külön edényt és eszközöket használjunk, melyek nem érintkeznek más fehérjeforrással (külön erre a célra vágódeszka, edények stb.)
- A nyers etetés hatékonysága az eleségallergiában nem bizonyított! Rosszul kivitelezve súlyos egészségkárosodáshoz vagy fertőzésekhez vezethet!
Mindig kérje állatorvosa tanácsát a legmegfelelőbb diéta megválasztásához!

Mit jelent a kizárólagos etetés?: Az eliminációs/ megvonásos időszakban az állat szigorúan csak az állatorvossal megbeszélt tápot vagy eleséget eheti 8-12 hétig. Mellette csak vizet kaphat inni.

Ezekben a hetekben tiltottak:

Mindenféle jutalomfalat: a kutya vagy macska legtöbbször értékeli az etetett hypoallergén eleséget is, mint alternatívát, szívesen fogadja jutalomfalatként is. Vannak speciális hypoallergén jutalomfalatok is forgalomban, ezekről érdeklődjön állatorvosánál!
Ízesített kiegészítők, paszták, tabletták: nem kaphat immunerősítőket, ízesített táplálékkiegészítőket, ízesített féreghajtót, fogkrémet, bolha-vagy kullancsirtó tablettát sem. Ha rendszeresen gyógyszert szed, ezt előzetesen egyeztetni kell az állatorvossal és megbeszélni ennek a részleteit
- Nem kaphat fogápoló stixeket (pl. Dentastix, kutyakekszek)
- Tejet, zöldségeket, gyümölcsöket, tojást, sajtot, sonkát stb.– egy falatot sem!
Egyetlen falat másik eleség vagy kis darab házi koszt a diéta újraindítását vonja maga után!
Séták alkalmával javasolt átmenetileg szájkosarat alkalmazni, elkerülni, nehogy a földről hozzájuthasson valamilyen eleséghez
Külön etessük az állatunkat a többiektől vagy minden együtt tartott állat ezalatt az időszak alatt hypoallergén eleséget egyen kizárólagosan!
Figyeljünk a gyerekekre, családtagokra, szomszédokra, mit etetnek! Hívjuk fel a figyelmüket kedvencünk speciális diétájára és ennek fontosságára! (“nem, nem fog éhenhalni”- a hypoallergén diéta ugyanúgy teljes értékű táplálást tesz lehetővé a kutya/ macska egyedi igényeire alakítva)
Kijáró macskáknál a hypoallergén eliminációs diéta sikere nem megbízható (vadásznak, más macska eleségéhez hozzáférnek stb.), így érdemes ebben az időszakban őket bent, szigorú megfigyelés és kizárólagos etetés mellett tartani

Provokációs periódus: a 8-12 hetes eliminációs/ megvonásos szakaszt követően javulás vagy a tünetek megszűnése esetén a biztos diagnózishoz provokációs etetést szükséges végeznünk. Ezt egy korábban etetett táppal is végezhetjük vagy egyesével meghatározott fehérjékkel szépen sorban (pl. először csirke, majd marha, majd sertés stb.). A provokációhoz egyetlen etetés is legtöbbször elegendő! Ezt követően két hetes megfigyelés alatt vizsgáljuk, hogy a korábban tapasztalt tünetek újra felbukkannak-e. Ez legtöbbször pár nap alatt bekövetkezik, ha valóban eleségallergiában szenved az állatunk. Csak ebben, kizárólag ebben az esetben lesz ténylegesen igazolt az eleségallergia diagnózisa! Amennyiben a provokáció időszakában nem történik visszaesés, a korábban tapasztalt tünetek hátterében nagy valószínűséggel nem az etetett fehérje vagy eleség állt. Új fehérjékkel való provokációt két hetente tudunk végezni, fokozatosan kizárva a lehetséges allergéneket.

Az allergiatesztekről

Az allergiateszt elnevezés valójában kicsit megtévesztő, hiszen mire erre a diagnosztikai lépésre kerül a sor, valójában már többnyire biztosak vagyunk abban, hogy az állat atópiás bőrgyulladásban (vagyis “környezeti allergiától”) szenved. Az allergia diagnózisának felállításához szükséges teszt hiányában a betegségre továbbra is a részletes kórelőzményből, a klinikai tünetekből és a korábban elvégzett specifikus tesztekből kizárásos alapon következtetünk.

Tehát az ún. “allergia teszteket” soha nem az allergiás megbetegedés megállapítására használjuk (erre nem is alkalmasak)! Sokkal inkább arról van szó, hogy ezekkel a tesztekkel – különböző eljárásokkal- fényt deríthetünk azokra a környezetben található pollenekre, allergénekre, melyek felelőssé tehetők a kutyánk/ macskánk klinikai tüneteiért. Segítségükkel az immáron tesztekkel beazonosított érzékenyítő anyagokat a későbbiekben megpróbálhatjuk az állat környezetéből eltávolítani (pl.poratkára érzékeny állatot kerti közegbe költöztetni) vagy reálisabban felhasználhatjuk őket az ún. “Allergén-specifikus immunterápia” elkezdéséhez is. Tehát az allergiateszteket inkább az atópia kezeléséhez, egyfajta diagnosztikai továbblépéshez javasolt elvégezni!

Fontos kiemelni, hogy az eleség-allergia megállapítására ezek a (sem vérből, sem nyálból végezhető) tesztek nem alkalmasak! A vizsgálatok számos tévesen pozitív eredményt hozhatnak, ami miatt a kizárásos diéta összeállításához kevésbé használhatók. Jelenleg az eleségallergia megállapítására kizárólag a megfelelően kivitelezett eliminációs diéta majd az azt követő provokációs etetési próba javasolt!

Milyen allergiatesztek léteznek?

Jelenleg két típusú teszt létezik a környezetben megtalálható allergének azonosítására:

Intradermalis bőrteszt (IDT): ebben az esetben a bőrbe közvetlenül befecskendezett allergénekre kialakított bőrreakciót bírálják el. Ehhez egy kisebb bőrfelületet leborotválnak, majd apró pontokkal jelzik a befecskendezési helyeket. Az allergéneket, amikkel a teszteket végzik, mindig az adott füldrajzi régió leggyakoribb érzékenyítő összetevőiből állítják össze (tehát nálunk a Magyarországon leggyakrabban előforduló pollenek, poratkák, bolhanyál, penészgombák és élesztőgombák kivonatait adják be). Az allergén-kivonatok igen kis mennyiségét fecskendezik csak be a bőrbe. Negatív kontrollként fiziológiás sóoldatot (ez nem vált ki reakciót a bőrben), pozitív kontrollként pedig hisztamint (ez biztosan kivált bőrreakciót) injektálnak be. Kis idő múltán az allergének helyén kialakult bőrelváltozásokat és azok súlyosságát bírálják el. Annak az anyagnak a helyén, amire az adott állat érzékeny, duzzanat vagy bőrpír alakul ki. A legerősebb bőrreakciót kiváltó allergének felelősek az állat környezeti allergiájáért, ezeket lehet a későbbiekben felhasználni az egyedileg kialakított immunterápiához.
A bőrtesztet az esetek többségében éberen is el tudják végezni, bizonyos esetekben azonban szükség lehet az állat bódítására a reakciók pontos elbírálásához. Az eredmény pár órán belül rendelkezésre áll, viszont maga a vizsgálat az előkészületek és az elbírálás miatt időigényesebb. Nagyon fontos, hogy a bőrtesztet tapasztalt vizsgáló végezze el, forduljunk ezzel kapcsolatban specialistához, aki felvilágosítást adhat ennek a menetéről.
Egyes gyógyszerek (pl. szteroidok, antihisztaminok) szedését a teszt előtt pár héttel be kell fejezni!

Vérből végezhető szerológiai teszt: a vizsgálat során a környezetben található allergének ellen a szervezetben (vérben) termelődő ellenanyagok (IgE antitestek) mennyiségét mérik. Azok ellen az allergének ellen, melyekre az állat leginkább érzékeny, több antitest termelődik, ezáltal tudjuk azonosítani és később immunterápiához kiválasztani azokat.
A teszthez nem szükséges speciális eszköz, egy átlagos vérvételre kell a Tulajdonosoknak felkészülni, bódítást így legtöbbször nem szükséges alkalmazni. Gyorsan és egyszerűen kivitelezhető módszerről van tehát szó. Célszerű éhgyomorra hozni kedvencüket. A levett szérumot az állatorvos továbbítja az allergiateszt elvégzésére szakosodott laboratóriumba, ahonnan az eredményt 1-2 héten belül kapják kézhez.

Mikor és hogyan érdemes allergiatesztet végeztetni?

Allegiatesztet a fentiek értelmében tehát nem az atópia diagnózisának felállítására javasoljuk elvégeztetni, hanem az ún. Immunterápiás kezelés megkezdéséhez. A beazonosított allergénekkel egy egyénre szabott és csekély mellékhatásokkal járó terápiás lehetőség nyílik meg előttünk.
A teszteket a legjobb eredmény eléréséhez, az allergének sikeresebb beazonosításához célszerű az aktív tüneteket mutató állatból, de legkésőbb a tünetek megszűnését követő 1-2 hónapban elvégeznünk. Amennyiben kedvence tartós kezelés alatt áll, mindenképpen jelezze azt az allergiateszt elvégzése előtt állatorvosával! Az intradermalis bőrteszt előtt ugyanis egyes gyógyszerek (pl. szteroidok, antihisztaminok, egyes nyugtatók stb.) szedését fel kell függeszteni mert jelentősen befolyásolhatják az eredményeket. A vértesztekre ezeknek jóval kevésbé van hatása, így ennél a vizsgálatnál kevésbé szükséges szigorúnak lennünk.

Lehet-e negatív az allergiateszt egy atópiás állatnál?

Sajnos előfordulhat, hogy a kutya/ macska minden, környezeti allergiára jellemző tünetet mutat, az elvégzett allergiateszt (vérteszt) mégis negatív eredményt hoz. Ennek a pontos tudományos magyarázatát még keresik, a jelenséget ún. “atópia-szerű bőrgyulladásnak” (atopic-like dermatitis) nevezik. Ebben az esetben az allergéneket nem tudjuk beazonosítani, így immunterápiára sem nyílik sajnos lehetőség. A kezelése (az immunterápia kivételével) ugyanakkor az atópiás terápiás elveknek megfelelően történik.