Vasculitis (érgyulladások)

Maga a vasculitis egy nagyon tág témakör, úgynevezett “reakciós mintázat”, ami azt jelenti, hogy egymástól nagyon különböző betegségek is kialakíthatják az erre a bőrbetegségre jellemző tüneteket. Belgyógyászati betegségek, autoimmun betegségek, fertőző betegségek egész sora vezethet az apróbb erekben fellépő gyulladásos reakciókhoz.

Súlyosabb esetekben végtagok, fülszélek, nagyobb bőrfelületek halhatnak el, szeptikus reakciók és életveszélyes állapotok alakulhatnak ki ennek következményeképpen, tehát nagyon nagy a mi állatorvosi felelősségünk, hogy mihamarabb megleljük a kiváltó okot és kezeljük azt. Nem mondom, hogy ez egyszerű feladat lenne, mert a háttérokok, amik ide vezethetnek, pár A4-es oldalban foglalhatók össze és bizony nem kis erőfeszítés (kiegészítő vizsgálatok sora..) szükséges a gazdik és az állatorvosok részéről, hogy ezek között kitaláljuk, az adott esetben mi okozza a tüneteket.

A sikeres kezeléshez a kitartáson túl bizalom és remény szükséges mindegyik fél részéről. A bizalom azért, mert a javulás sajnos legtöbbször kifejezetten lassú folyamat. A remény pedig azért, mert az esetek egy része sajnos a leggondosabb kezelés ellenére sem hoz jelentős javulást. Tehát ilyen esetekben kívánok minden gazdinak és kezelő orvosának kitartást, hogy megleljék az alap okot, bizalmat, hogy a gyógyulás alapjait megteremthessék és reményt, hogy mindezek eredményeképpen a történetük happy end lehessen.

Az alábbi esetek között található ún. “Fülszéli dermatosis/ ear margin dermatosis vagy seborrhea”, melyet pl. tacskóknál gyakran láthatunk. Ilyenkor a fülszéleken szimmetrikusan, különböző mértékben összetapadt szőrszálakat vagy különböző mértékű korpázást figyelhetünk meg. Esetenként a szőrszálak csomókban könnyedén kihúzhatóak és szőrhiányt (alopeciát) hagynak maguk után. Súlyosabb esetekben a bőr begyullad, megvastagodik vagy akár érgyulladásos tünetek is megjelenhetnek. Ilyenkor jellemzően egy kis háromszög alakú területen alakul ki a szövetekben elhalás és anyaghiány.

Ebben az esetben valószínűleg ún. ischaemiás dermatopathiával (egyfajta “sejtszegény érgyulladással”) álltunk szemben. Ennél a betegségnél a biztos diagnózishoz szövettani biopsziás vizsgálat nélkülözhetetlen lett volna, ez sajnos nem történt meg, így csak a kórelőzményre és a tünetekre hagyatkozhattam a kórkép diagnosztikájában. Ezeknél a betegeknél a bőrtünetek igen kiterjedtek (generalizált forma) lehetnek és a fülszéleken, nyomásnak kitett bőrfelületeken, lábvégeken az érgyulladás következtében fekélyek, majd vaskos pörkkel fedett sebek alakulnak ki, helyenként nagyobb szőrhiányos felületekkel. Jellegzetesen az elváltozások éles határúak, a széleik pigmentálódhatnak és térképszerű szürkés foltok jelenhetnek meg a bőrben. A kialakulásának okát ennél a yorkshire terriernél a kiegészítő vizsgálatok sorával (részletes vérvizsgálat, vérkenet elemzés, hasi ultrahang, mellkas röntgen, bőrfelület citológiai vizsgálata) nem sikerült megtalálnunk, de a megkezdett terápiával a tünetek pár hét alatt javulni kezdtek.

A vasculitis egyes esetekben nagyon súlyos, akár életet veszélyeztető állapot is lehet. Ennél a komondor kutyánál a lábvégekben a kisebb vérerek gyulladása majd elzáródása következtében elhalás indult el. A szövetek és a bőr életképességének csökkenését jelzi az éles határú szürkés elszíneződés. A bőr a későbbiekben ilyenkor ellökődik és akár a lábujjak vagy a karmok is leeshetnek a folyamat következményeképpen. Ennél a betegnél valószínűleg egy korábbi kullancs okozta parazitás fertőzés vezetett a súlyos tünetek kialakulásához.

Centrális Cushing-kór kutyában

Az ún. Cushing-betegség (hyperadrenocorticizmus) egy nem is oly ritka hormonális kórkép kutyáknál (és kisebb számban cicáknál), melynél a problémákért a szervezetben túlzott mennyiségben termelődő kortizol szteroid hormon a felelős. A folyamat előrehaladtával a számos belgyógyászati panasz (sok vízivás, sok pisilés, kórosan megnövekedett étvágy, cukorbetegség stb.) mellett a betegségre nagyon jellemző bőrtünetek megjelenésével is számolhatunk.

A kortikoszteroidokat a mellékvesék (a vesék mellett található apró, hormontermelő szervek) termelik, melyeket egyfajta felső “vezérlőközpontként” az agyalapi mirigy irányít és felügyel. Ebből következően a hormonális szteroid túlsúly bekövetkezhet a “periférián” lévő zavar miatt, amikor a gondok a mellékvesékben kezdődnek (legtöbbször daganatos folyamat formájában) vagy “centrálisan”, amikor a vezérlőközpont területén (az agyban) alakul ki egy, az esetek többségében jóindulatú góc (ún. mikroadenoma), ami a mellékveséket fokozott működésre és nagyobb mennyiségű szteroid hormon termelésére kényszeríti.

Ez a kis yorkshire kutyus azért érkezett koponya MRI képalkotó vizsgálatra, hogy az agyában sejthető gócpontot (tehát a centrális formát) igazolhassák. Nagyon tipikus bőrtüneteket produkált, ami szinte már tankönyvbe illő volt: látható a jellegzetesen kitelt, hordószerű has, az elvékonyodott bőrön átsejlő vékony erek, a bőrben számos kis fekete “mitesszer” (comedo) és a kiterjedt szőrritkulás is.

A Cushing-kórt számos diagnosztikai teszt eredményének értékelésével tudjuk biztosabban megállapítani. Ebben az esetben a vérvétel és a hasi ultrahang eredménye vetette fel az agyi folyamat gyanúját, amit az MRI vizsgálat is aztán igazolt is egy kis méretű agyalapi mirigy eredetű szövetszaporult formájában. A betegség kezelése legtöbbször gyógyszeresen történik, de az utóbbi időben egyes helyzetekben sebészi terápia is elérhetővé vált.

Macska pemphigus foliaceus

Cirmos cica még április elején érkezett vizsgálatra és rögtön belopta magát a szívünkbe, mert borzasztó és fájdalmas bőrtünetei ellenére is folyamatosan dorombolt.

Cirmos egy súlyos és ritka autoimmun betegséggel, az ún. pemphigus foliaceusszal küzd. A vezető tünet ennél a kórképnél a sárgásbarna pörk-képződés, mely legtöbbször a fejet (pofát, szemkörnyéket), a füleket és a lábvégeket (ritkán egyéb bőrfelületeket) érinti. Nagyon jellegzetes és ennél a cicánál is látható volt a karomágyak területén megjelenő sárgás, szinte már-már túrószerű felrakódás és a fülkagylók belső felületének a pörkösödése. Szintén sokszor észlelhetünk az emlők körül kialakuló hámló szegélyű elváltozásokat vagy sárgás pörköket is, mint ahogy Cirmosnál is megfigyelhettünk hasonlót.

A diagnózis biztos felállításához szövettani vizsgálat szükséges, ami megmondja nekünk a tutit. Ugyanakkor macskáéknak kifejezetten jellemző tud lenni a pörkök alól vett citológiai mintában megjelenő acantholyticus sejtek jelenléte. Az autoimmun folyamat következtében ugyanis a bőr sejtjei közötti kapcsolat megszakad és a kiszabaduló laphámsejtek ennél fogva lekerekednek, olyanok lesznek, mint egy kis “ökörszem”.

A betegség, mint a legtöbb autoimmun kórkép, komoly, sok mellékhatással járó gyógyszeres kezelést (legtöbbször szteroidot, majd ciklosporint) igényel, melyet szinte mindig életük végéig kell folytatni. A rendszeres bőrgyógyászati és laboratóriumi kontroll vizsgálatok egy ilyen betegség esetén elengedhetetlenek, hogy a cicák minél tovább jó életminőségben élhessék velünk napjaikat.

A képeken a kezdeteket és a másfél hónap kezelési eredményeit láthatjátok folyamatában.

Ceruminosus cystomatosis perzsa macskában

Gizmó cicának nagyon hálás vagyok, mert általa-általuk egy eddig számomra ismeretlen jelenséggel, betegséggel ismerkedhettem meg. Ismét rájöttem, hogy a bőrgyógyászat milyen sokoldalú és mennyi újat tartogat folyamatosan számomra.

Gizmó cica egy idősebb ivartalan kandúr perzsa macska, akit a fülén 1 éve fokozatosan megjelenő szürkés-lilás hólyagok, göbök miatt küldtek bőrgyógyászati vizsgálatra. A cica a fülét mostanra sokat vakarta, dörzsölte, váladékozott is. Ami miatt megijedtek, hogy a jobb szemzugban is megjelent egy kísértetiesen hasonló képlet.
Mindkét fülkagyló konkáv (belső) részén különböző méretű, helyenként hólyagszerűnek tűnő kerekded szürkés-feketés-lilás képleteket láttam, valahol csak szürkés elszíneződést a bőrben, emellett másodlagos hallójáratgyulladást diagnosztizáltam.

Hosszan nézegetve az elváltozásokat bevallom, kicsit tanácstalanul álltam a dolog előtt, ugyanis előtte még nem láttam hasonlót… Így kértem egy kis gondolkozási időt, hogy utánanézhessek az elváltozásoknak és hogy lehet-e köze a fülészeti panasznak a szemkörnyéken jelentkező bőrcsomócskához. Normális esetben ilyenkor felajánlom a citológiai mintavételt első körben, de sajnos a cicu nem viselte épp gördülékenyen a piszkálódásainkat és súlyos szívbetegsége miatt nem szerettem volna felesleges stressznek kitenni.

Hála a rengeteg színes szakkönyvnek, elég gyorsan ráakadtam a megoldásra: CERUMINOSUS CYSTOMATOSIS lett a megfejtés (de azért megkonzultáltam fülésszel is, hogy biztosabb legyek a dolgomban🙂). Ez a betegség egyfajta macskaspecialitás : középkorú-idősebb, inkább hímnemű macskáknál, sokszor perzsáknál jelentkező, jóindulatú, proliferatív elváltozás (tehát nem daganat). Nem is okozna ez nagy gondot, ha a sok göböcske nem szűkítené-tömeszelné be a hallójáratot, ezzel másodlagos, folyamatos hallójáratgyulladást generálva…

Nagyon érdekesnek találom, hogy macskáknál (itt is perzsák előnyben) a szemkörnyéken, szemhéjakon hasonló elváltozás alakulhat ki, amiket apokrin hidrocystomanak vagy cystadenomanak neveznek.
Azt, hogy Gizmó esetében erről van-e szó, szövettannal lehetne biztosan igazolni (mert sajnos a melanoma pont így tud kinézni példának okáért és neki ugye nagyon nem örülünk…). Erre egyelőre a cica állapota miatt nem került sor.

Nem rosszindulatú, de igazából elég bosszantó betegség mindkettő, mert a göböcskéket-hólyagokat lézerrel, fagyasztással, kémiai ablációval vagy sebészi kimetszéssel el lehet távolítani, de sajnos idővel visszanőhetnek.

Kerion (Mycrosporum gypseum fertőzés) kutyában

Dermatophytosis- kerion

Ezt a bőrelváltozást Zsazsa kutyánál egy Microsporum gypseum névre hallgató dermatophyta fonalas gomba okozta. Ennek a gombának a jellegzetessége, hogy ún. geofil fajta, tehát a földben él, innen fertőzi a gyanútlanul dagonyázó és orrukkal mindenféle izgalmas dolgot túró kutyáinkat. Amint a bőrben egy icipici trauma, seb keletkezik (ami lássuk be, előfordul, mert nem finomkodnak), ezek a gombaelemek kihasználva a lehetőséget, már meg is telepedhetnek és fertőzést, majd bőrgyulladást okozhatnak. Ebben az esetben az erős gyulladásos reakció furunculosist (szőrtüszőgyulladást) alakított ki. Ha ez ilyen vagy ennél göbösebb jelleget is ölt, azt becézgetjük mi szaknyelven “kerionnak”.

Zsazsánál bőrkaparékot vettünk a fertőzés igazolására, ezért volt a szájbekötés és a “mindjárt mindmeghaltok” tekintete 🙂 ) szerencsém is volt a mintavétellel (azon túl, hogy mindenki túlélte), mert ilyen gyulladásos gócokból van, hogy csak szövettannal/ biopsziás mintával derül ki, mi is lakik a bőrben.

A dermatophyták közül ezzel a típussal ugyanakkor ritkábban találkozunk, sokkal gyakoribb a praxisban az ún. Microsporum canis gombafertőzés. A dermatophytosis zoonózis, tehát átterjedhet emberre (és másik állatra) is fertőzött szőrszálakkal, hámképletekkel, ragályfogó eszközökkel. Ráadásul mindenféle bőrbetegségre hasonlíthatnak az általuk kialakított tünetek, így mindig ott kell, hogy motoszkáljon a fejünkben, hogy bizony, ez akár gomba is lehet… Többek között ezért is ragaszkodom szinte megrögzötten minden bőrtünetből mintát venni mikrobiológiai tenyésztésre.

A kezelése általában hosszadalmas, legtöbbször hosszú heteket vesz igénybe, bár ha szerencsénk van, az állat immunrendszere is segít idővel legyőzni a fertőzést. Zsazsa esetében gomba-elleni szisztémás (szájon át történő) gyógyszeres kezelést kezdtünk és helyileg is használtak fonalas gomba ellen hatékony krémet naponta 2 alkalommal. Pár hét után már látványos volt a javulás, ugyanakkor az 1 hónappal későbbi tenyésztési eredmény továbbra is kimutatta a fertőzést. Így a terápiát további 1 hónapig volt szükséges folytatnunk.