Biopsziás mintavétel

A kiegészítő vizsgálati módszerek közül a leginvazívabb lehetőség, amely ugyanakkor bizonyos bőrbetegségek, egyes bőrfertőzések diagnosztikájához nélkülözhetetlen.

Mikor van szükség biopsziás mintavételre?

• minden olyan esetben, ahol a bőrgyógyászati diagnózis az elvégzett kiegészítő vizsgálatok ellenére bizonytalan
• autoimmun vagy immun-mediált bőrbetegségek gyanúja esetén
• szövetszaporulatok differenciálásához
• bőrdaganatok kizárásához/ megerősítéséhez
• mikrobiológiai vizsgálatokhoz (egyes bakteriális- parazitás- gombás fertőzések diagnosztikájához)
• szerológiai vizsgálatokhoz (egyes vírusos bőrbetegségek PCR vizsgálata pl.)

Hogyan történik a biopsziás mintavétel?

A biopsziás mintavétel során sebészi úton, steril műtéti körülmények között veszünk a bőrből mintát szövettani- /egyéb laboratóriumi- /mikrobiológiai vizsgálat céljára. Emiatt a bőrbiopsziához szinte minden esetben szükséges az állat bódítása, altatása. Legtöbbször egy vagy több (3-5), csupán pár milliméteres szövetdarab/ bőr vizsgálatára kerül sor, melyet az egyszerűbb és gyorsabb mintavételhez előre gyártott biopsziás eszközzel veszünk az elváltozást mutató területből. Az így nyert szövetmintát formalinba vagy fiziológiás sóoldatba helyezzük, majd szövettani és/-vagy mikrobiológiai laboratóriumba küldjük tovább, ahol az erre a területre specializálódott szakemberek végzik a vizsgálatát.

Az eltávolítás helyén keletkező pár milliméteres műtéti sebet egy-két varrattal zárjuk. Gallérviselés legtöbbször szükséges a beavatkozást követően a 10-15 nappal későbbi varratszedési időpontig.

Mikorra várható eredmény a biopsziás mintavételt követően?

A szövettani eredményt sürgős esetben is 5-7 munkanapon belül, átlagosan kb. 2 hét múlva kapjuk kézhez. A laboratóriumi kiegészítő vizsgálatok legtöbbször 5-14 napon belül készülnek el.

Trichogram

A bőrgyógyászati alap vizsgálat részét képezi, a szőrszálak szerkezetének (kéreg-velőállomány, szőrvég töredezettsége, szőrhagymák vizsgálata) és a szőrszálak környezetében helyeződő képletek (kifejlett paraziták vagy azok lárvái, parazita peték-vagy tojások) vizsgálatára szolgáló eljárás. Segítségével különböző eredetű szőrhiányos állapotok (valós vagy nyalogatás okozta), gombás megbetegedések, parazitás fertőzések (atkásság, tetvesség stb.) különíthetőek el.

A vizsgálat az állatnak legtöbbször semmilyen fájdalmat nem okoz. Kis mennyiségű szőrzetet ollóval vágjuk le a felületről, pár szőrszálat óvatosan kihúzunk, hogy a szőrhagymák is vizsgálhatóak legyenek. Az így begyűjtött mintát tárgylemezen rögzítjük, majd mikroszkóp nagyítása mellett vizsgáljuk. Az eredmény gyorsan megvan, legtöbbször azonnal vagy pár napon belül meg tudjuk beszélni a Tulajdonossal.

Citológiai mintavétel

A bőrgyógyászati vizsgálat során két formáját alkalmazzuk:

• Ún. lenyomati citológiai mintavétel: az egyik leghasznosabb és szinte azonnali eredményt nyújtó mintavételi technika, mely a legtöbb bőrgyógyászati vizsgálat részét képezi. Segítségével közvetlenül a bőrfelületen jelenlévő baktériumok, élesztőgombák, laphámsejtek, fehérvérsejtek és esetenként előforduló egyéb kóros sejtek (daganatsejtek, ún. acantholyticus sejtek) jelenlétét és azok mennyiségét tudjuk meghatározni. A kontroll vizsgálatok alkalmával a terápia sikerének, hatékonyságának ellenőrzésére is rendszeresen végezzük.

A mintavétel rendkívül egyszerű: a bőrfelületre egy üveg tárgylemezt nyomunk és az üveglapocskára tapadó elemeket vizsgáljuk egy gyors festési eljárást követően mikroszóp alatt. A nehezebben hozzáférhető bőrfelületekre (szemkörnyék, talpi felület, ujjak közötti felület) celluxot használunk ugyanerre a célra.

A hallójárat vizsgálatának is fontos részét képezi a citológiai mintavétel, a fülgyulladások hátterének tisztázására is ezt a diagnosztikai technikát alkalmazzuk. Ilyenkor vattapálcával veszünk fülváladék-mintát és ezt vizsgáljuk tárgylemezre kikenve a mikroszkóp lencséje alatt.

• Ún. aspirációs citológiai mintavétel: az előzőhöz képest minimálisan invazívabb vizsgálati eljárás. Ilyenkor egy vékony tűvel gyűjtünk az adott területről (legtöbbször növedékekből, bőrben található göbökből vagy mélyebben helyeződő szövetekből) mintát, majd az így nyert sejteket, váladékot fújjuk ki fecskendő segítségével egy tárgylemezre vagy mikrobiológiai vizsgálatra alkalmas steril tamponra további elemzés céljából. Így a bőrben, bőr alatti kötőszövetben vagy mélyebben helyeződő különböző gyulladásos folyamatok, szövetszaporulatok, mély bőrfertőzések diagnosztizálhatók. A vizsgálat esetenként nem ad pontos diagnózist, így ismétlése vagy biopsziás mintavétel válhat szükségessé.

Bőrkaparék vizsgálat

Az egyik legfontosabb és szinte minden esetben elvégzendő kiegészítő vizsgálati lehetőségünk. Tekintettel arra, hogy a bőrbetegségek hátterében legtöbbször valamilyen fertőzés áll, ezeknek a bőrkaparék-vizsgálattal történő diagnosztizálása vagy kizárása mindenképpen elsőbbséget kell, hogy élvezzen egy mindenre kiterjedő bőrgyógyászati rutin során. A legtöbb esetben a mintát egy külsős, kifejezetten ilyen minták vizsgálatára szakosodott laboratóriumban végeztetjük, azonban bizonyos helyzetekben azt a rendelőben is ellenőrzöm (pl. szőrtüszőatkásság vagy rühatkásság gyanúja esetén).

Milyen céllal végzünk bőrkaparék-vizsgálatot?

A mintát a bőr felszínén illetve a mélyebb rétegeiben fellelhető mikroorganizmusok kimutatására vesszük:

• baktériumok (legtöbbször ún. Staphylococcus pseudointermedius)
• élesztőgombák (ún. Malassezia fajok)
• fonalas gombák( dermatophyták)
• paraziták: szőrtüszőatkák, rühatkák, ragadozóatkák stb.

A bőrkaparék-vizsgálat legtöbbször tehát egy összetett munkafolyamat, mely mikroszkópos (parazitológiai) vizsgálatból, bakteriológiai- és gombatenyésztésből áll.

Hogyan történik a bőrkaparék-vizsgálat?

A bőrkaparékot legtöbbször egy érintett, elváltozást mutató bőrterületről vesszük esetenként szőrnyírást, előzetes tisztítást vagy fertőtlenítést követően. A tisztításra az állat bőrfelületén sokszor jelenlévő, az utcáról, séták során vagy kertből bőrre kerülő szennyező flóra gyérítése miatt van szükség, melyek a tényleges fertőzést okozó kórokozó kimutatását sokszor nehézzé vagy lehetetlenné teszik. A kaparékot steril szikepenge segítségével vesszük a bőrt felületesen vagy esetenként mélyebben, az első vércsepp kiserkenéséig megkaparva. Egyes paraziták, atkák kimutatásához paraffinolajat is használunk.

Fontos tudni, hogy ez az eljárás legtöbbször csak igen minimális fájdalmat, enyhe diszkomfortot okoz az állatnak (ami nagyjából egy horzsolással ér fel), pár napon belül a mintavétel helye begyógyul! Ritkán előfordulhat, hogy a súlyosabban érintett bőrterületek, érzékenyebb vagy nehezen hozzáférhető bőrfelszínek megmintázása kellemetlenebb lehet az állatnak, ezért ezekben az esetekben a vizsgálatot – ezt előzetesen a Tulajdonossal egyeztetve – a fájdalom minimalizálása és a biztonságosabb mintavételezés érdekében szükség szerint bódításban végezzük el.

A mikroszkópos parazitológiai vizsgálat eredménye pár napon belül, míg a bakteriológiai- és gombatenyésztés eredménye 1-2 héten belül várható.