A macskák eozinofil granuloma komplexe

A betegségről általában

Az eozinofil granuloma komplex (EGK) tipikusan macskákra jellemző, többféle megjelenésű gyulladásos kórkép összefoglaló elnevezése. Egyfajta “reakciós mintázatról” van szó, ami azt jelenti, hogy sok háttérok vezethet az EGK-ra jellemző változatos bőrtünetek kialakulásához, ugyanakkor mélyben, a macskák bőrében a legtöbb esetben hasonló jellegű gyulladásos folyamatok zajlanak.
Habár szövettani kép sokszor különbözik, a citológiai mintákban gyakran láthatjuk a jellegzetes eozinofil sejteket. 

Három megjelenési formáját (melyek akár egyidejűleg is megjelenhetnek egyazon betegnél!) különítjük el:
EOSINOPHIL GRANULOMA
EOSINOPHIL PLAKK
INDOLENS FEKÉLY
A három fenti csoport ugyan tünetileg jól elkülönül egymástól, ugyanakkor a kialakulásukért hasonló okok tehetőek felelőssé.

Mi okozza a macskák eozinofil granuloma komplexét?

A válasz a mai napig teljesen még nem ismert, amit azonban tudunk, hogy egyfajta túlérzékenységi reakció zajlik a háttérben. Ezt a túlérzékenységi reakciót számos tényező kiválthatja. Leggyakrabban valamilyen allergiás bőrbetegség (bolhanyál-allergia, táplálékallergia, környezeti allergia), szúnyogcsípés és akár “saját anyagok” (a macska nyála vagy bőrképletei) is okozhatják. Ritkábban idegentestek (kisebb katusztüske, növényi darabkák, rovardarabkák), trauma, irritációk, kontakt bőrreakció, baktériumok okozta fertőzés, parazitózisok (pl. atkásság) vagy akár fonalas gombafertőzés (microsporiasis) is igazolódnak a háttérben. Az utóbbi időben egyes macskaállományokban a genetikai öröklődésre is fény derült. 

Milyen tüneteket láthatunk EGK esetén?

A három forma többféle megjelenési formában, több területen is látható. Érdekessége a betegségnek, hogy nem csak a bőrben, de akár a nyálkahártya-bőr átmeneteknél és nem ritkán a szájüregben is találhatunk elváltozásokat. Az egyes formák önállóan vagy akár egy állaton többféle alakban is megjelenhetnek. 

Milyen EGK formákat különíthetünk el?

1. Eozinofil granuloma: valójában csak ez az egy forma az, mely igazából szövettanilag is granulómás jelleget mutat. Általában tömöttebb göb, vonalszerű “heges terület” vagy kiemelkedő duzzanat formájában találkozunk vele. Az elváltozás sokszor vörhenyes, a közepe jellemzően sárgás árnyalatú lehet, felülete idővel akár ki is fekélyesedhet. A jellegzetes, általában nem viszkető elváltozások a testen szinte bárhol megjelenhetnek, a bőrben tipikusabban a combéleken, könyökhajlatoknál, az ajkak szélén (jellemző állduzzanatot okozva) és talppárnákon fedezhetjük fel őket. A talpi elváltozások fájdalmasak lehetnek, emiatt sántítás is előfordulhat. A szájüregben is kialakulhatnak göbös/ fekélyes elváltozások a nyelven és a szájpadláson, ilyenkor nem ritkán nyálzást, nyelési vagy evési nehézségeket is tapasztalhatunk. 

2. Eozinofil plakk: kiemelkedő, vörös, nagyon viszkető, sokszor nedvedző és fekélyes és sokszor összefüggő elváltozások, melyek bármely testrészen előfordulhatnak, leggyakrabban azonban mégis a hasi-lágyéki területen és a combok belső-hátsó felszínén láthatjuk. Ezeket a területet a macskák legtöbbször elérik, a nyalogatással a gyulladásos folyamatokat tovább erősítik.

3. Indolens fekély:a felső ajkakon a középső területen vagy a szemfogak magasságában kialakuló jól körülhatárolt, a széli részeken kissé kiemelkedő mély, fekélyes elváltozás. Az egyik legijesztőbb megjelenésű forma, a fekély akár egy nagyobb, félhold alakú anyaghiányt hozhat létre a felső ajkak területén. Kinézetével ellentétben ez a típus mégis kevésbé bizonyul fájdalmasnak vagy viszketőnek.

Hogyan diagnosztizáljuk az eozinofil granuloma komplexet?

Az EGK bőrtüneteit számos egyéb bőrbetegségtől (bakteriális, gombás, vírusos, parazitás, daganatos, autoimmun) szükséges elkülönítenünk. A diagnózist a részletes kórelőzmény felvétele, az állat alapos klinikai vizsgálata, a jellemző bőrtünetek és a kiegészítő vizsgálatok (bőrkaparékvizsgálat, citológia, biopsziás mintavétel) segítségével állíthatjuk fel. 

Hogyan kezelhetjük az eozinofil granuloma komplexet?

Egy EGK-s macskát legsikeresebben a kiváltó ok felderítésével és kezelésével gyógyíthatunk. Ez sajnos nem mindig egyszerű feladat és “kutatómunka” hosszú hónapokat is igénybe vehet. Tekintettel arra, hogy a legtöbb EGK-s forma hátterében valamilyen allergiás háttérokot sejtünk, emiatt az allergiás bőrbeteg állatokra vonatkozó protokoll elvégzését javasoljuk:

• A szigorú bolha- és parazitairtás, majd ezek kontrollja minden együtt tartott állat esetében kiemelten fontos! 
• Szúnyogszezonban javasoljuk ezeket a cicákat bent tartani a szúnyogcsípések elkerülése érdekében. 
• A táplálékallergia kizárására 8-12 hetes eliminációs diéta indokolt
• A környezeti allergéneket erre alkalmas tesztekkel azonosíthatjuk és ez alapján immunterápiás kezelést is kezdhetünk 

A tüneti kezelés az alap ok felderítéséig mindig egyedileg, a macska állapotához, klinikai tüneteihez és a Tulajdonos lehetőségeihez igazodva történik. A bőr- és szájüregi elváltozásokat gyógyszeresen leghatékonyabban és leggyorsabban szteroid készítményekkel tudjuk kezelni, de esetenként az alkalmazott antibiotikum terápia is javulást hozhat. Hosszabb távon a kevesebb mellékhatással bíró ciklosporin is jó megoldás lehet. Az EGK kezeléshez alkalmazhatunk továbbá interferont, bőrtápláló olajakat nagyobb dózisban, antihisztaminokat esetleg a klórambucil hatóanyagot. 

Kigyógyulhat a cicám az eozinofil granuloma komplexből?

Amennyiben az EGK-t kiváltó okot sikeresen felkutatjuk és kezeljük (pl. bolhanyál allergia esetén a bolhákat kiirtjuk és távol tartjuk vagy táplálékallergia esetén hipoallergén tápra váltunk), a tünetek akár véglegesen is megszüntethetők. Környezeti allergiával küzdő pácienseknél azonban időszakos romlásokra vagy egész évben változó súlyosságú tünetekre számíthatunk. Egyes esetekben a háttérokra minden erőfeszítésünk ellenére sem derül fény (ún. idiopatikus forma), ilyenkor az állat élete végéig történő gyógyszeres kezelése is szükségessé válhat.  Jó hír ugyanakkor, hogy ritkább esetekben a probléma csak egyszeri és időnként magától enyhülő vagy megszűnő bőrtünetekkel is járhat. 

Alopecia X

Mi is az az Alopecia X betegség?

Az alopecia X egy ritka bőrgyógyászati megbetegedés, amely felnőtt kutyákban jellemző szőrritkulást, szőrhiányt okoz. Rengeteg neve ismert a szakirodalomban, amely mind arra utal, hogy a patomechanizmus, a kialakulás menete nem teljesen ismert, de valamilyen hormon-termelődési zavart vagy a szőrtüszőkre gyakorolt hormonális hatást sejtenek a hátterében. Hívták korábban pseudo-Cushing szindrómának (mert tüneteiben a Cushing-betegséghez nagyon hasonlít, de a vérbeli eltérések nem jellemzőek ennél a betegségnél), felnőttkori növekedési hormon-hiánynak, felnőttkori hyposomatotropismusnak, ivari hormon reszponzív dermatosisnak (mert ivartalanítást követően gyakran megindult a szőrnövekedés), fekete bőr betegségnek (utalva az idővel kialakuló pigment-lerakódásra a bőrben), nyírás utáni alopeciának (nyírás után lassabban nőtt vissza vagy nem nőtt vissza a szőrzet), sőt, gyapjas szőr szindrómának (mivel “gyapjas” kutyafajtákat érint elsődlegesen) is.
Jellemzően az északi “gyapjas” kutyafajtákban és főleg a hím ivarúakban számíthatunk a megjelenésére: csau-csau, szibériai husky, alaszkai malamut, pomerániai törpespicc, szamojéd kutyákban emiatt gyakrabban látjuk, de uszkárban is megfigyelhetjük. 

Milyen tüneteket láthatunk Alopecia X betegség esetén? 

 A tünetek leggyakrabban fiatal felnőtt kutyákban, 1-3 éves kor között jelennek meg. Először a szőrzet ritkulása, a szőr színének vagy jellegének (egész “kölyök-kutya” jellegűvé válhat) a változása tűnhet fel. Gyakran észlelik a tulajdonosok, hogy a korábban lenyírt szőrzet nem vagy csak részben nő vissza.  Ezzel ellentétben gyakori, hogy a bőrt ért traumák, például egy bőrkaparék-vétel helyén rendszerint normál szőr nő vissza! (ez látható az első képen is egy kis fekete szőrpamacsként). A súrlódásnak vagy nyomásnak kitett felületeken a szőrhiány hamarabb kialakul, így a farkon, nyakon vagy a combéleken számíthatunk először a tünetek megjelenésére. Később, évek múltán akár teljes alopecia (szőrhiány) is kialakulhat. A szőrtelen bőrfelületek pigmentálódhatnak (hyperpigmentáció), feketés színűvé válhatnak, melyet a napsugárzás tovább ronthat (így érdemes ruhával a kopasz területeket védeni). Belgyógyászati panaszok ennél a betegségnél ritkán fordulnak elő (szemben pl. a Cushing-betegséggel), ha mégis tapasztalunk hasonlót, az valószínűleg egyéb háttérbetegségből fakad. 

     

Hogyan diagnosztizálható a betegség? 

Bár a fiatal életkorban jellemző bőr-szőrtünetek megjelenése az északi kutyafajtákban már ráutaló lehet, a diagnózis minden esetben csak egyéb, szőrhiányt okozó betegségek kizárásával (pajzsmirigy alulműködés, Cushing-kór, ivari hormon túltermelődés, follicularis dysplasiák, ún. telogen effluvium) történik. Ezért szükség lehet részletes fizikális vizsgálaton túl  vérvizsgálatra, vizeletvizsgálatra, ultrahang vizsgálatra, a bőr részletes és alapos vizsgálatára, bőrkaparék és esetleg bőrbiopsziás mintavételre is. 

Hogyan kezelhető az Alopecia X?

A betegség alapvetően az életet nem veszélyeztető jóindulatú esztétikai probléma, így a kezelést a különböző gyógyszerek mellékhatásait, előnyeit és hátrányait mérlegelve lehet javasolni.
Melatonin kezelés kisebb testű kutyákban hatékonyabban használható és biztonságos, maximum enyhe szedációt okozó mellékhatással bíró tobozmirigy-hormon kiegészítést jelent, mely szerencsés esetben pár hónap alatt rendezheti a szőrhiányt.
Javasolt a beteg egyedek ivartalanítása, mely a hormonális változások eredményeképpen javíthatja az állapotot. Használhatóak implantátumok (deslorelin) is erre a célra, melyek átlagosan 6 hónapos hatással bírnak.
A finaszterid egy antiandrogén szer, melyet pomerániai spiccekben vizsgáltak, rutinszerű használata nem elterjedt.
A trilosztán tartalmú gyógyszerrel is vannak pozitív tapasztalatok, pár hónap kezelés hozhat javulást. A gyógyszer ugyanakkor drága és az előzőekhez képest összességében több mellékhatással bír, rendszeres és szigorú labor-kontroll mellett javasolt csak a használata.
Amennyiben nem kezeljük a beteget, figyelni kell rá, hogy a szőrtelen bőrt védjük az erős napsugárzástól, hűvösebb időben pedig használjunk ruhát ezeknél a betegeknél. 

Follicularis dysplasiák (örökletes szőrhiányok)

Örökletes szőrtüsző rendellenességek (follicularis dysplasia)

Olyan örökletes bőrbetegségekről van szó ezekben az esetekben, melyek a szőrszálak defektusával vagy a szőrtüszők/ szőrhagyma rendellenes fejlődésével vannak összefüggésben. Ezeknek a betegségeknek a közös tulajdonsága és következménye, hogy előbb-utóbb átmeneti vagy tartós szőrhiányos állapotokat (alopeciát) hoznak létre. Az alábbiakban pár ilyen bőrbetegséget mutatnék be a teljesség igénye nélkül a gyakoribb kórképeket kiemelve.

1. Veleszületett szőrhiány/ alopecia: ebben az esetben a szőrhiány már születéskor vagy legkésőbb pár hetes életkorra kialakul. Egyes tenyésztési trendek eredményeképpen erre a tulajdonságra szelektáltan alakultak ki a ma már elfogadott “kopasz” fajták is, mint a kínai vagy mexikói meztelen kutya, az amerikai kopasz terrier vagy macskák közül a szfinxek. Ez tehát egy örökletes, szőrtüszőket, illetve esetenként a bőr külső rétegét érintő defektus eredménye. Ezeknek az állatoknak a bőre sérülékenyebb, faggyú-és verejték-termelési zavarokkal, könnytermelési problémákkal, fogászati gondokkal is egyidejűleg terheltek lehetnek.
   
2. Fekete szőrök follicularis dysplasiája: ez egy igen ritka, kifejezetten a fekete szőröket-szőrszálakat érintő megbetegedés. Ennél fogva fekete, bicolor vagy tricolor színű kutyákban találkozhatunk vele (pl. Border collie, papillon, basset hound, cavalier spániel, tacskó, pointer, pincher gyakrabban érintettek). A probléma itt a szőrszálakban lévő festékanyag, a melanin rendellenes felhalmozódásához köthető. Ezek a kutyák normál szőrzettel születnek, de pár hetes korra a fekete szőrszálaik kifakulnak, majd kihullanak átlagosan 6-9 hónapos korukra.
   
3. Színmutációs alopecia/ color dilution alopecia: ritka örökletes bőrbetegség, hasonló az előző kórképhez, mert itt is a szőrszálakban lévő pigmentanyag rendellenes felhalmozódásáról van szó. A folyamat meggyengíti a szőröket, ezáltal könnyen törnek és lassan nőnek vissza. Ez a betegség kifejezetten a kék vagy fakó színű színváltozatokat érinti és fokozatos, lassú szőrvesztéssel jár. A tünetek később, fél éves kor és 3 éves kor között alakulnak ki legtöbbször a nyaki-háti szakaszt érintve. Minél világosabb az adott színváltozat, annál korábbi és kiterjedtebb elváltozásra lehet számítani.
   Leggyakrabban érintett fajták: pincher, tacskó, dán dog, whippet, olasz agár, yorkshire terrier, uszkár, csivava, boston terrier
   
4. Pattern baldness/ foltos kopaszság: több formáját lehet elkülöníteni, leggyakrabban tacskókban, agarakban, boston terrierekben találkozhatunk a kórképpel.
   A tacskók füleket érintő szőrhiánya egy fokozatosan rosszabbodó, általában mindkét fület érintő betegség, mely 8-9 éves korra mindkét fülkagyló teljes kopaszodásához vezethet. Más testrész nem érintett.
   
   Az agaraknál jellemzőbben a combok hátsó élénél alakulhat ki körülhatárolt szőrhiányos állapot.
   Leggyakoribb formájaként a szőrhiány a fülek előtti és mögötti részekre, a nyak alsó részére, a hasaljra és a combok hátsó részére összpontosul. Ezt a formát sokszor láthatjuk tacskókon kívül csivaváknál, boston terriereknél, olasz agárnál, whippeteknél. A szőrhiány 1 éves korra lesz látványosabb, de más testrészek később sem lesznek érintettek. Ha közelebbről megvizsgáljuk, valójában nem is teljesen szőrtelenek ezek a részek, apróbb, miniatűr szőrszálakat legtöbbször láthatunk, mely jellemző erre a betegségre.
5. Egyéb follicularis dysplasiák: lehetnek olyan szőrtüszőt és szőrszálakat érintő örökletes rendellenességek is, melyek nem szőrszínhez kötöttek és több kutyafajtát is érinthetnek. Ezek általában 1-4 éves korra kialakuló szőrhiányként jelennek meg pl. szibériai huskyk, pincherek, airdale terrierek, boxerek, angol bulldogok, weimari vizslák egyes egyedeiben.
   A törzsi (“flank”) alopecia egy ciklikus, legtöbbször tavasszal vagy ősszel kialakuló szabálytalan szőrhiányt jelent. Érdekessége, hogy a szőrszálak itt 1-4 vedlési folyamatot követően maguktól is visszanőnek, tehát ez legtöbbször egy átmeneti állapot, ami azonban ismétlődhet. A pontos oka ismeretlen, angol bulldognál és boxereknél sajnos állandósulhat is.
   
   A nyírás utáni alopeciát leggyakrabban szőrnyírások (műtét, hasi ultrahang után pl.) után tapasztalhatjuk. Ilyenkor a lenyírt szőrzet hosszú ideig nem vagy csak foltokban nő vissza, de a bőrfelületen semmilyen más elváltozást nem látni.
   

Hogyan diagnosztizálhatók a follicularis dysplasiák?

Legtöbbször a szőrszálak vizsgálata (trichogram) segíthet az adott kórképek felderítésében vagy kizárásában. A szőrszálak sok esetben ilyenkor rendellenesek, megváltozik az alakjuk, méretük, a bennük lévő pigment eloszlása. Kellő gyakorlattal mindezeket gyorsan és a klinikai tünetekkel összevetve felállíthatjuk a feltételezett diagnózist. Amennyiben bizonytalanabbak vagyunk, a bőr szövettani vizsgálata (bőrbiopszia) lehet a segítségünkre.

Hogyan kezelhetők a follicularis dysplasiák?

Sajnos ezek az örökletes bőrbetegségek nem gyógyíthatóak és fokozatosan erősödő szőrvesztéssel járnak. Ezeknél a szőrhiányos állapotoknál gyakran tapasztalhatók másodlagos bakteriális vagy gombás bőrfertőzések, melyek viszketéssel, korpásodással és bőrgyulladással járhatnak. A tüneteket helyi fertőtlenítő vagy korpásodást gátló samponokkal, balzsamokkal, habokkal vagy esetenként szájon át adott antibiotikumokkal kezelni szükséges. Bizonyos tanulmányok szerint melatonin és B3 vitamin (niacinamid) jótékony hatású lehet ezeknél a folyamatoknál

Jó hír, hogy esztétikailag ugyan zavaró bőrbetegségről van szó, ugyanakkor nem halálos, nem igényel immunszupresszív terápiát. Figyelni kell, hogy ezeknek az állatoknak a bőre sérülékenyebb lehet, ezért ruhával, az UV sugárzás káros hatásaitól fényvédő krémekkel védeni szükséges őket. Bőrtáplálók, rendszeres megelőző samponos kezelések javasoltak életük végéig. 

Pajzsmirigy alulműködés/ hypothyreosis

Hypothyreosis- Pajzsmirigy alulműködés

Mikor beszélünk pajzsmirigy alulműködésről kisállatokban?

Kutyákban az egyik leggyakoribb hormonális (endokrin) kórkép, melyet a pajzsmirigy hormon (tiroxin, T4) szervezetbeli szintjének csökkenése okoz. Macskáknál meglehetősen ritkán találkozunk a betegséggel (náluk inkább a pajzsmirigy túlműködése okoz tipikusan problémákat).
Az esetek döntő többségében -mintegy 95%-ban- maga a hormont termelő szerv, vagyis a pajzsmirigy károsodása és következményes működészavara okozza a hormonszint csökkenését, ezt nevezzük primer vagy elsődleges hypothyreosisnak. Ennek hátterében legtöbbször valamilyen gyulladásos (limfocitás thyroiditis) folyamat vagy egyfajta mirigy-sorvadás (idiopatikus atrófia) áll. Ritkábban, de előfordulhat veleszületett formában vagy fiatal korban is, esetleg környezeti behatás vagy daganatos folyamatok is szerepet játszhatnak a mirigyszövet károsodásában.
A kisebbik hányadban (kb az esetek 5%-ában) a központi idegrendszerben az agyalapi mirigy szintjén bekövetkezett zavar (legtöbbször daganat vagy valamilyen malformáció) felelős a tünetek kialakulásáért – ezt nevezzük másodlagos vagy secunder hypothyreosisnak. Ilyenkor a hipofízis (agyalapi mirigy) által termelt TSH hormon mennyisége csökken, amely a pajzsmirigy tiroxin termelését befolyásolja. A csökkent TSH szint egy idő után a pajzsmirigy szövetének sorvadásához vezet, így pajzsmirigyhormon sem jut megfelelő mennyiségben a vérkeringésbe és a szervezetbe. 

Mikor és mely fajtákban számíthatunk pajzsmirigy alulműködés megjelenésére?

A legtöbb esetben középkorú vagy idősebb kutyák (átlag 7 éves korúak) megbetegedéséről van szó. Nagytestű kutyáknál jóval gyakrabban látjuk, míg kistestűekben relatív ritkán találkozunk vele. Golden retrievereknél és doberman pincserek esetében magasabb az előfordulási gyakoriság. 

Milyen tüneteket láthatunk hypothyreosis/ pajzsmirigy alulműködés esetében?

Tekintettel arra, hogy a szervezet egyik legfontosabb anyagcsere hormonjáról van szó, ennek hiánya az egész szervezet, szervrendszerek szintjén fejti ki a hatását. A tünetek sokszor ráutalóak lehetnek és segíthetnek a diagnózis felállításában, de az esetek többségében nem egyértelműek vagy igen lassan alakulnak ki és van, hogy csak egy-egy tünet megjelenését figyelhetjük meg a sok közül. 

Viselkedésbeli változások: a kutyák mentális állapota és fizikális aktivitása sokszor érintett, így gyakran látjuk, hogy ezek a kutyák fáradékonyabbak, aluszékonyabbak, tompábbak vagy akár apatikusabbak lesznek, mint korábban. Keresik a melegebb helyeket a lakásban vagy a környezetben, a hideget pedig látványosan kerülhetik. Nagyon jellemző lehet a súlygyarapodás is annak ellenére, hogy az etetési szokásaik vagy a táplálék mennyisége nem változik.  

Bőrtünetek: idővel igen jellemző bőrelváltozások jelenhetnek meg és sokszor ez az egyik fő ok, ami miatt a tulajdonosok állatorvoshoz fordulnak. A hypothyreoid kutyák szőrzete megritkul, fénytelenné válik, a vedlés elhúzódhat. Megfigyelhetjük, hogy a korábban lenyírt bőrfelületeken a szőr csak igen lassan vagy egyáltalán nem nő vissza. A szőrhullás leggyakrabban a törzset érinti és szimmetrikus jellegű, alatta a bőr sokszor vastagabban és hűvösebbnek érződhet. A pofa bőrredőinek megvastagodása a kutyáknak egy jellegzetes “tragikus arckifejezést” kölcsönözhet. A bőrelváltozások ebben a stádiumban jellemzően nem viszketőek. Később a bőr felületi védelme meggyengül és másodlagos bőrfertőzések jelenhetnek meg (pyoderma, Malassezia dermatitis), melyek már fokozhatják a viszketés-érzetet. Visszatérő bőrgyulladások, fülgyulladások, lábvég-gyulladások esetében mindenképpen gondolni kell a betegség jelenlétére és kizárására. 

Reproduktív rendszerre (szaporodásra) gyakorolt hatás: kanoknál és szukáknál is kihatással lehet a szaporodószervek működésére. Kanoknál csökkenhet a libidó és a sperma minősége, míg nőstény kutyák esetében a ciklus elhúzódhat, a tüzelések között eltelt idő kitolódhat. 

Neurológiai tünetek: ritkán előfordulhatnak és van olyan kutya, akinél csak ezek a tünetek jelennek meg és utalnak a kórképre. A központi idegrendszer érintettsége miatt egyensúlyzavar (vestibularis tünetek), facialis bénulás (arc lógása, szemhéj lógása), nyelési rendellenességek vagy akár izomgyengeség is előfordulhatnak. Nagyon ritkán egyfajta kómás állapot (myxödémás kóma) is kialakulhat, amely egy életet veszélyeztető és azonnali hormonpótlást igénylő állapot. 

Kardiológiai tünetek: a hormonhiány a szívizomzatra is hatással van, így gyakran tapasztalhatunk bradycardiát (alacsony szívverés számot). 

Szemészeti tünetek: a megváltozott zsíranyagcsere következményeképpen lipid molekulák rakódhatnak le a szaruhártya felszínén (cornea lipidosis). 

Gyomor-bélrendszeri tünetek: bélsárrekedés vagy hasmenés gyakori tünet lehet, de ritkán a nyelőcső- vagy a vastagbél tágulatával (megaoesophagus illetve megacolon) is találkozhatunk. 

Biokémiai eltérések a vérben: gyakran látunk a betegség előrehaladottságával párhuzamosan nem regeneratív vagy vashiányos anaemiát (vérszegénységet). A zsíranyagcsere változása miatt a triglicerid és/ vagy a koleszterinszint megnőhet. 

Hogyan diagnosztizálható a pajzsmirigy-alulműködés/ hypothyreosis?

Ugyan a hormonális betegségek között az egyik leggyakoribbnak gondolják, valójában jóval ritkább a valódi pajzsmirigy alulműködés kutyák esetében és a diagnózis felállítása sokszor egyáltalán nem egyszerű feladat egy klinikus állatorvos számára. A pajzsmirigy alulműködést a tiroxin hormon szintjének mérésével tudjuk alátámasztani, melyhez éhgyomri vérvétel szükséges. A hormonszintet ugyanakkor számos dolog befolyásolja: az állat aktuális egészségügyi állapota, stresszhatások, környezeti hatások vagy bizonyos gyógyszerek is csökkentheti a tiroxin hormon szintjét a szervezetben. Komoly gyulladásos folyamatok esetében a tiroxin szint drasztikusan lecsökkenhet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kutya valóban hypothyreoid! A kórképet euthyroid sick szindrómának nevezzük és a gyulladás rendeződésével a pajzsmirigy hormonszint normalizálódása várható. Leggyakrabban ez vezet a sok téves diagnózishoz és felesleges hormonkiegészítéshez.
A biztos diagnózishoz ezért mindig alapos fizikális vizsgálat, a klinikai tünetek, vérvételi eredmények és hormonmérések együttes értékelése szükséges! Amennyiben vérvétellel kórosan alacsony T4 (tiroxin) szintet mérünk, mely jellemzőbben magasabb TSH hormon szinttel párosul, vannak jellemző klinikai tünetek és vér-biokémiai eltérések, a diagnózis viszonylag egyértelműnek mondható. Egyéb esetekben javasolt dinamikus stimulációs tesztet végezni TSH hormonnal (ez általában 2 vérvételt jelent pár óra különbséggel). 

Hogyan kezelhető a pajzsmirigy alulműködés/ hypothyreosis? 

A betegség diagnózisának felállítását követően levotiroxin hormon kiegészítés szükséges, a betegség prognózisa jónak mondható (tehát kezelhető betegségről van szó). A megfelelő dózis beállítása, a napi adagolás mindig az adott egyedtől függ, a hormonszintet vérvétellel rendszeresen (kezdetben 3-4 hetente, majd pár havonta)  ellenőrizni szükséges. A betegek életük végéig kezelésre szorulnak.
A tünetek a kezelést követően lassan rendeződnek, sokszor hónapok szükségesek a látványosabb javuláshoz (például a szőrzet növekedéséhez vagy a testsúly normalizálódásához).  

Gócós faggyúmirigy-gyulladás

A sebaceous adenitis- Gócos faggyúmirigy-gyulladás

Miről is van szó és mi okozza a betegséget?

A gócos faggyúmirigy-gyulladás (sebaceous adenitis) egy ritka, ún. immunmediált kórkép, mely  kutyákban, macskákban, nyulakban, lovakban, de akár emberben is előfordulhat. Egyes kutyafajtákban gyakrabban fordul elő a betegség: akita, vizsla, uszkár, spániel, havanese, , csaucsau, németjuhász, lhasa apso. Akitában és uszkárban örökletes jellegét is leírták.
A betegség kialakulásának oka a mai napig kutatás tárgya, valószínűleg  különböző gyulladásos folyamatok vezetnek a bőrben lévő faggyúmirigyek károsodásához, majd elsorvadásához.
A faggyúnak a bőrben több szepere van, leginkább hidratáló és antimikrobiális hatása fontos a mindennapi bőrflóra egyensúlyának megtartása szempontjából. Ha a faggyúmirigyek sérülnek, kevesebb faggyú termelődik, ami idővel a tünetek súlyosbodásához vezethet.

Milyen tüneteket láthatunk?

Legtöbbször az állat szőrzetének “ápolatlanná válása”, “csapzottsága”, esetleg színének változása tűnhet fel a tulajdonosoknak. Főleg a nyakon fent, füleken, a lapockák között, a fejtetőn, gerincvonal mentén a törzs hosszában vagy a farok területén láthatunk összetapadt szőrszálakat, melyeknek az alapjában sokszor fedezhetünk fel jellegzetes sárgásfehér, zsíros faggyútörmeléket, korpát. Idővel a szőr megritkul, szabályos foltokban kihullhat, vagy egyszerűen az egész bunda “molyrágta” jellegűvé válik. A tünetek különbözhetnek rövid- és hosszúszőrű kutyák esetében. Súlyos esetekben a fejen, füleken, háton, törzs oldalán, farkon és a lábakon is nagy területeken szőrvesztés, pigmentáltság, göbök jelenhetnek meg. 

A folyamat előrehaladottságával párhuzamosan súlyos korpázás, vaskos pörkök és másodlagos bőrfertőzések jelenhetnek meg. A betegség jellemzően nem viszket, azonban a felületen elszaporodó baktériumok és élesztőgombák következtében később tapasztalhatjuk. 

     

Hogyan lehet diagnosztizálni?

Bár a tünetek megjelenése ráutaló lehet, biztos diagnózist csak szövettani vizsgálattal (ún. biopsziás mintavétellel) lehet felállítani.  

Hogyan kezelhetjük?

A sebaceous adenitis sajnos jelen tudomásunk szerint nem gyógyítható betegség. Ugyanakkor számos lehetőségünk van, hogy javíthassunk az állapoton. Minél korábban születik diagnózis, annál jobb esélyekkel számolhatunk. Minél később, minél előrehaladottabb esetekkel dolgozunk, annál nehezebb szép eredményeket elérnünk (de nem lehetetlen 🙂 )

Milyen kezeléseket alkalmazhatunk?

Nagyon jótékony és szükséges ezeknél a betegeknél a helyi kezelés. Ehhez samponokat, habokat, spray-ket vagy spot-on készítményeket is alkalmazhatunk. Lényeg a pörkök és a korpa mennyiségének csökkentése, a bőr puhítása és a másodlagos bőrfertőzések szükség szerinti kezelése. 

Samponok: 

• Virbac Sebolytic, Douxo Seb sampon, Zincoseb sampon, (Peroxiderm sampon)

Bőrfelületbe dörzsölve, masszírozva: 

• 50-75% propilén-glikol, 
• Balaolaj 50% (kis vízzel higítva) akár 2 órán át fennt hagyva, utána samponnal öblítve
• Mandulaolaj: súlyos esetekben naponta alkalmazható bedörzsölve, nem kell lemosni

Spot on készítmények, melyek alkalmazhatóak hetente 1-2 alkalommal bőrre cseppentve: 

• Douxo seb spot on, 
• Allerderm spot on, 
• Dermoscent Essential spot on, 
• Dermoscent Pyo spot on

Spray-k, habok 2-3 naponta alkalmazva (súlyos esetben akár naponta): 

• Douxo Seb mousse vagy hab, 
• Zincoseb spray

Kiegészítő, szájon át alkalmazható készítmények:

• A-vitamin : 10000-30000NE/ állat (kb 1000NE/ kg)
• Omega 3/6 zsírsavak: átlag 2x400mg kapszulás formában, állatgyógyászati bőrtápláló olajokból 2-4x-es mennyiséget kell naponta adni!
• Ligetszép olaj kapszula: 2x400mg
• Tőkehalmáj-olaj kapszula: 2x400mg
• Naponta 1x adható kiegészítésképpen tonhal vagy szardínia az eleséghez adva pluszban

Immunmediált betegség révén a korai immunszupresszív kezelés, az ún. ciklosporin terápia jelentősen javíthat a prognózison, kevesebb a visszaesés és több a tapasztalható javulás a betegeknél. Ugyanakkor előrehaladottabb esetekben is javasolt az adagolása, hiszen segíti a szőr növekedésének a beindulását és mérsékli a bőrben kialakuló, faggyúmirigyek ellen irányuló hgyulladásos folyamatokat. Elérhető készítményei: Cyclavance 100mg/ml oldat, Modulis 100mg/ml oldat, Sporimmun 50mg/ml oldat.