Kutyák demodicosisa (szőrtüszőatkásság)
A demodicosist, vagyis szőrtüszőatkásságot a bőrben élősködő mikroszkópikus atkafajok okozzák kisállatoknál. Ezek az atkák a legtöbb állat (és az ember) bőrében, legtöbbször a nevükből adódóan legtöbbször a szőrtüszőkben találhatóak meg.
Mi okozza a kutyák szőrtüszőatka fertőzését?
Kutyák esetében legtöbbször a Demodex canisnak nevezett atkafaj (ritkábban D. injai) áll a tünetek megjelenése mögött. Ezek a paraziták kis számban, de normál esetben is megtalálhatóak a szőrtüszőkben, tehát a legtöbb kutya valójában tünetmentes hordozó.
Betegséget, bőrtüneteket az atkák csak bizonyos körülmények között okoznak kedvenceinknél. Amennyiben az immunrendszer valamilyen oknál fogva legyengül, a bőr ellenállóképessége is csökken és az addig kis számban szőrtüszőkben élő atkák elszaporodhatnak és gyulladást okozhatnak.
Fertőző-e a kutyák szőrtüszőatkássága?
A szőrtüsző atkákkal a kutyák még kölyök korban, életük első pár napjában az anyjuktól kontaktus révén (szopás alkalmával) fertőződnek. A későbbiekben ezek az atkák az adott egyed szőrtüszőiben élnek és élősködnek tovább (legtöbbször semmilyen panaszt nem okozva), többi kutya társukra kontakt (vagyis érintkezés útján létrejövő) fertőzési veszélyt nem jelentenek. A korai (anyai) fertőzés miatt ugyanakkor előfordulhat, hogy egyazon alomból származó több “testvérnél” a későbbiekben betegség alakul majd ki.
Milyen korban számíthatunk a szőrtüszőatka-kór megjelenésére?
Fiatalabb kutyáknál leggyakrabban az első életévben, 18 hónapos korig alakul ki a demodicosis “juvenilis” (fiatal-kori) formája. A bőrbetegség kialakulásának hátterében dolgozó pontos mechanizmus továbbra is kutatások tárgyát képezi, de az már biztos, hogy egyfajta genetikai defektus, öröklött immungyengeség is szerepet játszik benne. Ez magyarázza, hogy annak ellenére, hogy a kutyák kölyök korban fertőződnek, bőrtünetek és betegség mégis csak egyes egyedeknél alakul ki.
Felnőtt vagy idősebb korban ritkábban, de szintén találkozhatunk szőrtüszőatkássággal. A fertőzés súlyosbodásához és a tünetek megjelenéséhez ilyen esetekben szinte mindig valamilyen háttérben megbújó immunhiányos állapot vagy egyidejűleg jelenlévő betegség szükséges. Ezek lehetnek belgyógyászati (hormonális- pl. Cushing-kór vagy pajzsmirigy alulműködés, immunológiai) kórképek, daganatok vagy valamilyen egyéb, immunrendszert gyengítő tényezők. Esetenként az is előfordul, hogy az állatorvos által felírt gyógyszer vezet a bőr ellenállóképességének csökkenéséhez és az atkák elszaporodásához (például szükséges, de tartós szteroid-kezelés).
Milyen tünetei lehetnek a szőrtüszőatka-kórnak?
A demodicosis nagyon változatos tünetekben nyilvánulhat meg. Három formáját különíthetjük el attól függően, hogy mekkora vagy melyik bőrterület érintett
- Lokális (helyi, kis területet érintő) demodicosis: 1-4 kisebb bőrterület érintettsége esetén beszélhetünk erről a formáról. Foltokban jelentkező szőrhullás jellemző legtöbbször a fejen (szemkörnyék, szemek körüli területek sokszor), lábvégeken, törzsön.
- Generalizált (súlyosabb, több vagy kiterjedt bőrfelszínt is érintő) demodicosis: ha 4-nél több elváltozás látható vagy nagyobb kiterjedésű terület érintett. A helyi formából gyorsan kialakulhat.
- Lábvégeket érintő ún. pododemodicosis: egyes esetekben egy vagy több lábvég érintett csak a folyamatban.
A tünetek kezdetben apró vagy nagyobb szőrtelen kerekded vagy szabálytalan alakú foltokként láthatók, melyek később egyéb területeken vagy kiterjedtebb formában a testükön több ponton is megjelenhetnek. A foltok később kipirultak vagy akár korpázó felületűek is lehetnek. Előfordul, hogy a fülgyulladások mögött is ezeket az atkákat láthatjuk egy mintavételt követően. Ez a bőrbetegség jellemzően nem viszket, de nagyon gyakran társulnak mellé baktériumok és/ vagy élesztőgombák által okozott bőrfertőzések, melyek a klinikai képet súlyosbíthatják és vakarózást válthatnak ki.
Hogyan diagnosztizálható a szőrtüszőatkásság?
A szőrtüszőatkákat kimutatni leghatékonyabban mélyről vett bőrkaparék-mintavétellel, majd mikroszkóppal vizsgálva lehetséges. Egyes esetekben a felületről cellux-csíkkal, a bélsár vizsgálatával vagy a fülből vett tampon-mintával is láthatóvá tehetők.
Hogyan kezelhető a szőrtüszőatkásság?
Korábban kifejezetten nagy kihívást jelentett ennek a bőrbetegségnek a kezelése, azonban az utóbbi évtizedben számos olyan készítmény elérhetővé vált, mellyel pár hónap alatt a súlyosabb esetek is sikerrel gyógyíthatóak.
Az utóbbi időben az ún. izoxazolin-típusú készítményeket részesítjük előnyben (fluralaner, afoxolaner, sarolaner), melyek tablettás vagy spot on bőrre cseppentős formában is elérhetőek, nagyon hatékonyak és biztonságosak minden kutyafajtában.
Egyéb féreghajtásra is alkalmazható hatóanyagok (moxidectin, milbemicin-oxim) is használhatóak a szőrtüszőatkák ellen. Fontos megjegyezni, hogy ezek a készítmények szív-és bőrférgek bizonyos lárva alakjait is elpusztítják, emiatt a demodicosis kezelésére csak előzetes dirofilaria (szív-bőrférgesség) szűrést követően alkalmazzuk azokat.
A különböző avermektinek (ivermektin, doramektin) szájon át vagy injekciós formában meghatározott dózisban és hosszan adagolva szintén alkalmasak lehetnek a kezelésre. Ezek olcsóbbak ugyan, de egyes kutyafajták (pl. collie-k) esetében nem javasoltak.
Helyileg korábban használtunk atkák ellen ható amitráz tartalmú lemosó oldatokat is heti rendszerességgel, az utóbbi időben a szájon át adható készítmények egyszerűbb, gyorsabb, biztosabb és biztonságosabb lehetőségeket teremtenek a kezelésre, így ennek az oldatnak a használata háttérbe szorult.
A bőrtünetek jellegétől, súlyosságától és kiterjedésétől függően a szájon át alkalmazott készítmények mellett különböző helyi samponokat, spray-ket, géleket is javasolt használni a terápiát kiegészíteni, a tüneteket enyhíteni és a másodlagosan kialakuló bőrfertőzéseket mérsékelni.
Milyen a demodicosis prognózisa, gyógyulási aránya?
A jelenlegi gyógyszeres készítményekkel a szőrtüszőatkásság a legtöbb esetben sikeresen kezelhető. Fiatal állatokban az enyhe, helyi fertőzések idővel az immunrendszer erősödésével enyhülhetnek vagy ritkán akár el is múlhatnak, de legtöbbször a mintavétel és a kezelés elkerülhetetlen.
Felnőtt vagy idősebb kutyákban ugyanakkor a háttérbetegségek felkutatására is gondolni kell, melyek az immunrendszerük és a bőr ellenállóképességének gyengülése mögött állhatnak. Ehhez sokszor részletes kivizsgálások szükségesek (vérvétel, hasi ultrahang, mellkas röntgen stb.). Az alap probléma felfedezése és kezelése nélkül a szőrtüszőatka fertőzés is vissza-visszatérhet.