Macskák atópiájáról (Non Flea Non Food Hypersensitivity Dermatitis)
Az “atópiás dermatitis” (környezeti allergénekre kialakuló túlérzékenységi reakció) macskáknál a bolhanyál-allergia után a második leggyakrabban kialakuló bőrbetegség. Habár sok, a kutyákhoz hasonló mechanizmust láthatunk a betegség kialakulását tekintve (például a környezeti allergének szerepe itt is bizonyított), számos tényezője a folyamatnak még ismeretlen. Míg kutyáknál és embereknél a vérből az ún. IgE (immunglobulin E) ellenanyagtermelés a környezeti allergénekkel szemben legtöbbször kimutatható, macskáknál ez az összefüggés még nem teljesen tisztázott. A genetikai háttér, az öröklődés a generációk között szintén további kutatások témája. Ezek miatt a különbségek miatt a macskák kutyákhoz hasonló bőrbetegségét szerencsésebb “atópia-szerű” vagy bonyolultabban “nem bolha, nem eleség okozta” bőrgyulladásnak nevezni.
Milyen tüneteket láthatunk a macskák atópia-szerű betegségében?
A környezeti allergiák macskák esetében is gyakrabban mutatkoznak meg panaszokban 3 éves kor alatt, de gyakrabban találkozunk náluk későbbi kialakulással is (nem ritkán akár 10 éves kor felett). A vezető tünetek macskák esetében is a vakarózással, viszketéssel vannak összefüggésben, azonban a bőrgyulladás négy fő, ún. “reakciós mintázatban” illetve ezek keverékeiben nyilvánulhat meg ebben az állatfajban. Ezek a speciális fő reakciós mintázatok a következők:
- Fej-nyak viszketés: macskák esetében a vakarózás legtöbbször a fejet (pofa, szemek körüli, fülek előtti területek) és a nyaki régiót érintik leginkább. Éles karmaik miatt igen gyorsan súlyos öntraumás sérüléseket, mély sebeket, fekélyes bőrelváltozásokat tudnak okozni maguknak, melyek vérezhetnek, majd később varasodnak
- Szimmetrikus, öntraumás alopecia (szőrhiány): a viszketés másik megnyilvánulási formája macskáknál a fokozott nyalakodás, tisztálkodás megjelenése. Ezt sokszor olyannyira titokban végzik, hogy a Tulajdonosoknak ez a tevékenységük fel sem tűnik, csak a napok alatt kialakuló szőrhiányos állapotra figyelnek fel. A macskák érdes nyelvüknek köszönhetően a szőrzetüket szabályosan “leborotválják”, gyakorlatilag képesek teljesen kopaszra nyalni a számukra elérhető testrészeiket. Ez leggyakrabban a hasalj, lágyéki részek, a combok belső felülete, végtagok alsó részei és a háti-faroktő területére irányul, itt láthatjuk leggyakrabban a jól körülhatárolt szőrtelen foltokat, melyen tapintással sokszor egy frissen borotvált területre emlékeztethetnek. Ezekben az esetekben legtöbbször semmilyen gyulladást vagy bőrtünetet a kopaszságon kívül nem látunk.
- Miliaris dermatitis: ezt az elnevezést a macskák egy speciális, pörkös bőrgyulladására használjuk. Ezekben az esetekben sok igen apró göb jelenik meg a bőrfelületen, melyek aztán beszáradnak és apró varas felrakódás, pörkök keletkeznek a helyükön. Ezeket a varrokat aztán később le is választhatjuk. Sokszor az elváltozások alig láthatók, csak tapintással érzékelhetők (végighúzva a tenyerünket, a szőrzet alatt érezni lehet a pici sebeket a bőrfelületen). Legtöbbször a háton, a gerincvonal mentén jelentkezik, de a nyakon, fejen, ritkábban egyéb testrészeken is megjelenhet.
- Eozinofil granuloma komplex: szintén egy, csak a macskákra jellemző bőrelváltozások összefoglaló elnevezése. Az eozinofil granuloma, indolens fekély és eozinofil plakk alap tulajdonságaikban nagyon hasonlóak, ám klinikai képükben mégis nagyon különböző bőrtüneteket okoznak. Részletesebben itt olvashatnak a kórképről: Eozinofil granuloma komplex.
Fontos kiemelni, hogy ezek a tünetek nem specifikusak a macskák “atópia-szerű” bőrgyulladására, tehát pusztán tünetek alapján ez a betegség (sem) diagnosztizálható! Kutyákhoz képest náluk kevésbé lehet a bőrtünetek alapján a bolhaallergia-eleségallergia-környezeti allergia elkülönítésére hagyatkoznunk. Ezért ezeket az elváltozásokat szerencsésebb ún. “reakciós mintázatoknak” nevezni. Ugyanilyen bőrgyulladásos mintázatok jelenhetenk meg parazitás, bakteriális, vírusos, gombás vagy akár autoimmun bőrbetegségek kapcsán is.
Kutyákhoz hasonlóan macskák esetében is lehet külső hallójáratgyulladás az allergiás tünetek hátterében, így visszatérő fülpanaszok esetén ezt a lehetőséget is érdemes figyelembe venni.
Kutyákhoz képest picit többször láthatunk kötőhártya gyulladást, vízsszerű savós orrfolyást, tüsszögést vagy köhögést az allergiával összefüggésben. Az elmúlt években fény derült arra is, hogy a macskák asztmája összefüggésbe hozható a környezeti allergiával, így a kezelésében ezeket az irányelveket is szem előtt kell tartanunk. Másodlagosan kialakuló bakteriális vagy gombás bőrfertőzések ritkábban, de a macskák bőrét is érinthetik. Ritkábban talppárna-gyulladás (plasmasejtes pododermatitis) vagy fokozott korpázás is előfordulhat.
Hogyan diagnosztizálhatjuk a macskák “atópiás betegségét”?
A diagnózis felállítására, annak megerősítésére jelenleg egyetlen specifikus, környezeti allergiára kifejlesztett teszt sem elérhető. Ezért az atópiát az egyéb, viszketést és hasonló klinikai tüneteket okozó bőrbetegségek kizárásával tudjuk igazolni. Ehhez minden esetben egy alapos kórelőzmény (eddigi tünetek, kezelések, kiegészítő vizsgálatok) felvétele, egy mindenre kiterjedő részletes fizikális vizsgálat és a szükséges diagnosztikai kiegészítő tesztek elvégzése szükséges. Az elérhető allergiatesztek macskáknál körültekintéssel végzendők és nem alkalmasak a diagnózis felállítására! Abban az esetben azonban, amikor kizárással gyaníthatóan atópiás macskával állunk szemben, az allergiatesztekkel azonosított allergéneket később immunterápia céljára felhasználhatjuk.
Kezelhető-e a macskák “atópiás betegsége”?
A környezetben fellelhető és a levegőben keringő allergéneket sajnos csak ritkán van esélyünk elkerülni. Emiatt a viszkető páciens tüneteinek enyhítése mindenképpen elsődleges célunk kell, hogy legyen. Az atópia tényleges kezelése immunterápiával megvalósítható, macskáknál is szép eredményeket érhetünk el ezzel a módszerrel. Gyógyszerek tekintetében általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, kutyák számára elérhető lehetőség cicáinknak is adott, azonban sokszor a dózisok duplájában érünk csak el hasonló eredményeket. A szteroidok mellékhatásai macskáknál sokszor kevésbé szembetűnőek, azonban kutyatársaiknál hajlamosabbak lehetnek a cukorbetegség kialakulására. A biológiai elven működő lokivetmab injekció (Cytopoint injekció) macskáknál nem alkalmazható, ugyanis fajidegen (kutya) ellenanyagot tartalmaz. Beadása életveszélyes állapotot idézhet elő! Helyi kezelések tekintetében is sokszor ütközünk nehézségekbe (macskát fürdetni nem javasolt 🙂 ), a fokozott tisztálkodás, nyalogatás, karmaikkal okozott súlyos fej-nyaki traumák elkerülése érdekében többször kell náluk gallért alkalmaznunk.