Macskák szőrtüszőatkássága (demodicosisa)
Mi okozza a macskák szőrtüszőatka fertőzését?
A macskáknál, kutyákhoz hasonlóan a bőrben élő szőrtüszőatkák (demodex atkák) okozzák a fertőzést. A megjelenésük és a bőrben történő élősködési helyük alapján ezek a mikroszkopikus méretű paraziták három külön fajba sorolhatók macskák esetében:
- Demodex cati: hosszú és vékony, nagyobb méretű szőrtüszőatka, mely a bőr mélyebb rétegeiben élősködik. Leggyakrabban a szőrtüszőkben vagy faggyúmirigyekben találjuk meg őket. Leginkább a kutyák Demodex canis atkájához hasonlítanak, egészséges macskák bőrében is normál körülmények között előfordulhatnak. Kóros elszaporodásuk okoz bőrtüneteket, mely legtöbbször immungyengeséghez (Feline Immundeficiency Virus- FIV, cukorbetegség pl.) vagy valamilyen bőr ellenállóképességet csökkentő tényezőhöz (macskák pikkelysejtes “in situ” carcinomája, xanthoma) köthető.
A bőrbetegség nem fertőző, csak az adott egyedben és csak macskában okozhatnak panaszokat (fajspecifikus kórokozók). Másik, közvetlen környezetben élő macskára vagy kutyára, emberre nem veszélyes. Sziámi és burmai macskákban talán nagyobb arányban láthatjuk (ún. prediszpozíció megfigyelhető).
- Demodex gatoi: kisebb és tömzsibb, kerekded atka típus. Egyfajta “kakukktojás” sok szempontból a szőrtüszőatkák között, mert a bőr felső rétegében található meg (stratum corneum), nem pedig a szőrtüszők területén. Egyes földrajzi régiókban gyakrabban találkoznak vele, itthon meglehetősen ritka.
A többi szőrtüszőatka típushoz képest ez az egyetlen kivétel, mivel a Demodex gatoi macskák között kifejezetten fertőző kórokozó! Ugyanakkor csak macskáknál fordul elő, így másik állatfajra vagy emberre nem terjed tovább.
- Demodex “felis”: egyelőre még az elnevezése is bizonytalan (“eddig meg nem nevezett demodex”), további vizsgálatok tárgyát képező faj. Méretben és megjelenésben valahol a fenti két atkafaj közé tehetjük. Egyelőre keveset tudni róla, önállóan vagy másik atkafajokkal egyidejűleg is előfordulhatnak a bőrben.
Milyen tünetekkel járhat a macskák szőrtüszőatka-fertőzése?
A tünetek nagyon változatosak lehetnek. Tekintettel arra, hogy a különböző szőrtüszőatka fajok a bőr más-más mélységeiben élősködnek, emiatt az általuk okozott klinikai tünetek is eltérőek lehetnek.
A Demodex cati egy leginkább a kutyák demodex canis atkájához hasonlítható élősködő, mely a mélyebb rétegekben, a szőrtüszőkben szaporodik. Tüneteket csak kóros túlszaporodásuk okoz, melyet általában valamilyen immungyengítő körülmény hoz létre. A legtöbb esetben szőrtüsző-gyulladásra jellemző tüneteket láthatunk: kipirult bőr, pörkök, szőrhullás, szőrtelen foltok megjelenése, esetenként korpázás, mitesszerek (komedók), miliaris dermatitis (apró pörkös bőrgyulladás) és akár gennyes hólyagok (pustulák) is megjelenhetnek az érintett bőrfelületeken. Fülgyulladást is okozhatnak, ilyenkor barnás zsíros fülváladékot láthatunk a hallójáratokban. Legtöbbször a fej, nyak, fülek, szemhéjak, pofa területén látunk elváltozásokat. A betegség általában nem viszket.
A Demodex gatoi fertőzés az előzővel ellentétben ugyanakkor kifejezetten fertőző és nagyon viszkető parazitás bőrbetegség. Így a vakarózás az egyik legjellemzőbb tünet, mely az együtt tartott állatokon egy időben is jelentkezhet. Macskáknál a viszketés egyik megnyilvánulási formája az extrém nyalakodás, mellyel akár szimmetrikus szőrhiányos területeket tudnak magukon kialakítani. Főleg a törzs-hát hátsó része, a combok belső felülete, a végtagok bőre illetve a hasalj érintett. De gyakran okozhatnak öntraumás sérüléseket, sebeket a fejen, nyakon is. Esetenként korpázás is előfordulhat. Egészséges macskákon is előfordulhatnak immungyengítő háttér okok nélkül is, valamint egyedi túlérzékenységi reakció is kialakulhat a jelenlétükre, ami a viszketést tovább fokozhatja.
Hogyan diagnosztizálható a szőrtüszőatka fertőzöttség macskákban?
A diagnózis felállításához a részletes kórelőzmény és klinikai vizsgálat mindenképpen szükséges. A bőrből esetenként igen nehéz kimutatni őket, így ha a gyanú a betegségre felmerül, minden együtt tartott állat egyidejű kezelése javasolt.
Demodex cati esetében a mély bőrkaparék-vizsgálat sokszor a legcélravezetőbb az elváltozott területekről, de a fülváladék mikroszkópos vizsgálatával vagy cellux használatával a bőrfelületről is esetenként kimutathatóak.
Demodex gatoi fertőzésre vakarózó és az együtt tartott, egyidejűleg bőrbeteg macskák jelenlétekor mindig gondolni kell! Mivel ezek az atkák a bőr felső rétegében élősködnek, felületes bőrkaparékvétel többször célravezető. A bőrfelületet cellux segítségével is vizsgálhatjuk, az atkák akár ezzel a módszerrel is láthatóvá tehetők. Nyalogatás során a bőrről a bélcsatornába is bekerülhetnek, ilyenkor a bélsár felszíndúsításával is esetenként kimutathatóak.
Hogyan kezelhető a macskák szőrtüszőatkássága?
A macskák demodicosisa- kutyákkal ellentétben- sokszor igen nehezen kezelhető betegség. Demodex cati fertőzés esetében nélkülözhetetlen a különböző immungyengítő tényezők vagy betegségek felkutatása alapos kivizsgálással, kiegészítő vizsgálatokkal. Macskáknál a FeLV (macska leukózis), FIV (macska AIDS), Cushing-kór (hyperadrenokorticizmus), cukorbetegség, daganatos betegségek, immunrendszert gyengítő gyógyszerek használatának kizárása mindenképpen szükséges a sikeres kezeléshez (sőt, sokszor a háttérbetegség gyógykezelése már sikerre vezethet).
A demodicosis esetében hatékonyan alkalmazhatók speciális fertőtlenítő fürdetések pl. lime-sulfur oldat (“méászkénlé”) használatával heti egy alkalommal 4-6 héten keresztül. A készítmény Magyarországon jelenleg nincs kereskedelmi forgalomban, külföldről rendelhető. Az oldat kellemetlen szagú és a sárga színe miatt a világosabb szőrzettel rendelkező macskák bundáját elszínezheti,
Bőrre cseppenthető készítmények közül moxidectin, selamectin vagy fluralaner tartalmú készítményekkel próbálkozhatunk.
Az avermektin vegyületek (ivermektin, doramektin) is egyes esetekben hatékonyak lehetnek helyileg vagy injekciós készítmény formájában.